Otthon, édes otthon!
Sziasztok! Köszönöm szépen a három komit! Nagyon kedvesek vagytok! Meghoztam a részt. Remélem tetszik mindenkinek. Főleg egy valakinek : )
Pár percig nem tudtam megszólalni sem.
- De hát én most nem otthon vagyok. Los Angeles-ben vagyok, több száz kilométerre otthonról, nem tudok most rögtön odamenni. Reggel lesz mire odaér a gépem. - mondtam idegesen
- Nyugodjon meg, gondoskodunk róluk, míg ide nem ér. - mondta, majd letette a telefont.
Vagy 15 percig csak álltam ott és mozdulni sem tudtam. De utána visszamentem James-hez.
- Ne haragudj, de most el kell mennem. Majd később elmondok mindent, hogy mi történt. - mondtam neki, közben összepakoltam a cuccaimat, adtam neki egy puszit, aztán kiviharoztam a kórházból, le a parkolóba.
Ott beültem a kocsimba, majd amilyen gyorsan csak tudtam, hazasiettem.Berontottam a házba, fel a szobámba, elő az egyik kisebb bőröndömet és pakolászni kezdtem bele. Pár ruhát, a laptopomat, pár fontos cuccomat, átöltöztem valami más ruhába, mert ez amolyan itthoni féleség. Felvettem egy farmer rövidnadrágot, rá egy fehér atlétatrikót és egy kedvenc kockás rövid ujjú ingemet, hozzá meg egy topánkát. Egy kisebb kézi táskába beleraktam a telefonomat, pénztárcát, irataimat, majd hívtam egy tax-t. Megfogtam a bőröndömet, majd lesiettem vele a nappaliba. Beth furcsán nézett rám.
- Most el akarsz menni, mert veszekedtünk? Nem menj el! Nem mondtam komolyan... - mondtam már majdnem sírva, de a szavába vágtam
- Elmegyek, de nem ezért! telefonáltak, hogy anyuéknak balesetük lett, és én vagyok csak a legközelebbi hozzátartozójuk. Most repülök haza. És te se haragudj rám! Nem lett volna szabad kiakadnom rád, mert befestetted a hajadat. A te fejed, azt csinálsz vele amit csak akarsz. - mondtam mosolyogva, majd megöleltem.
Dudáltak, ami azt jelentette, megjött a taxim. Elköszöntem Beth-től, mondtam neki, hogy szóljon a fiúknak is és majd beszélünk. Kimentem a taxi-hoz. Berakta a bőröndömet hátra, majd mondtam vigyen a reptérre és el is indultunk. Majdnem egy órába telt mire megérkeztünk, mert dugó volt a városban. Kivette a bőröndömet, kifizettem, majd indultam be. Szerencsémre most fog indulni egy repülő Phoenix-be. Több mint 6 óra az út. Megvettem a jegyemet, becsekkoltam, majd elfoglaltam a helyemet és vártam ,hogy felszálljunk.
Mielőtt felszállnánk és ki kelljen kapcsolni a telefonunkat, felhívtam az egyik orvos ismerősömet a kórházból.
- Halló, itt Dr. Palmer beszél! - szólt bele a telefonba
- Szia Evan, itt Rosabell beszél. Mond, hogy anyuék ott vannak és jól vannak? - kérdeztem idegesen tőle
- Szia Picur, de rég láttalak! Igen itt vannak. Nem esett semmi komolyabb bajuk. Édesanyádnak a jobb csuklója szilánkosra tört, de megműtöttük már.Édesapádnak a bal kezében tört el egy csont és a nyaka zúzódott meg, De minden rendben van velük. - mondtam el a tényállásokat, nekem meg nagy kő esett le a szívemről.
- Ki tudnál elém jönni a reptérre? - kérdeztem
- Most dolgozom, de kiküldöm elé a keresztfiamat Boo-t. Már úgy is ismeritek egymást. Mikor érsz ide? - kérdezte
- Körülbelül olyan hajnali 4- fél 5 körül. - mondtam neki, ha jól számoltam akkor ér oda a gépem.
- Jó, akkor majd várni fog rád Boo. Szia!- köszönt el, majd kinyomta telefont.
Kikapcsoltam a telefonomat és elraktam, mert már mindjárt szálunk is fel.
*****************************************************
Ahogy gondoltam, 4 óra körül, szállt le a gépem. Elvettem a bőröndömet, majd keresni kerestem az én régi barátomat. Megtalálva őt, először furcsán néztem, majd a nyakába ugrottam és megöleltem őt.
- De rég láttalak már! És hogy megváltoztál, te jó ég! - ámuldoztam mikor letett a földre
- Te sem panaszkodhatsz. - mondtam mosolyogva
Megfogta a bőröndömet, majd beszálltunk a kocsijába és elindultunk a kórház felé. Egy 25 perc alatt meg is érkeztünk.A bőröndömet itt hagytam, mert nem fogom cipelni a kórházban. Boo után mentem, aki mutatta az utat merre vannak anyuék. Az ötödik emeleten, a 245. szobában voltak. Egymás mellett feküdtek. úgy értem nem egy ágyon, külön.
- Ó, anyu! - mondtam, majd odamentem hozzá és megöleltem.
Itt eltört a mécses nálam és sírni is kezdtem.
- Kincsem! -simogatta anyu a hátamat.
- Mit keresel itt Kincsem? -kérdezte apu kissé rekedtes hangon.
- A mentősök szóltak, hogy mi történt veletek és rögtön hazajöttem az első géppel. - néztem fel rá és közben a szememet törölgettem.
- Semmi baj, már jól vagyunk. - mondta anyu, közben a kezemet szorongatta
Odamentem aput is megölelgettem, majd leültem a köztük lévő székre és beszélgettünk. 7 óráig itt voltam, de aztán hazazavartak, hogy pihenjek, mert kifáradtam a repülő miatt is. Elköszöntem, majd Boo-val karöltve, hazamentünk. Megköszöntem neki, hogy hazahozott és kijött elém meg mindent, majd ő is hazament én meg bementem a házba. de rég voltam már itthon. Közel 4 hónapja már. Felmentem a jól megszokott régi szobámba, leraktam a bőröndömet a szekrényem elé. Bementem a fürdőbe,letusoltam, majd felvettem az alvó ruhámat, ami egy rövidnadrág és egy spagettipántos felső volt. Bebújtam az ágyba és elaludtam.
2012. augusztus 29., szerda
2012. augusztus 26., vasárnap
Szavazás!
Helló! A bloggal indultam egy blogversenyen, aminek a képet jobb oldalt is kiraktam.
Nos, pontoztak és bekerültem az első hétbe, 2. helyen, aminek nagyon örülök.
Most arra kérlek titeket,m hogy szavazzatok a blogra minél többen, mert akié a legtöbb szavazatot kapja az nyer.
http://idezetek-konyve.blogspot.hu/ Ezen az oldalon kell szavazni, jobb oldalt és a harmadik az enyém.
Kérek mindenkit, aki szereti és olvassa a blogomat, az szavazzon rá. 29.-ig lehet csak szavazni.
Nos, pontoztak és bekerültem az első hétbe, 2. helyen, aminek nagyon örülök.
Most arra kérlek titeket,m hogy szavazzatok a blogra minél többen, mert akié a legtöbb szavazatot kapja az nyer.
http://idezetek-konyve.blogspot.hu/ Ezen az oldalon kell szavazni, jobb oldalt és a harmadik az enyém.
Kérek mindenkit, aki szereti és olvassa a blogomat, az szavazzon rá. 29.-ig lehet csak szavazni.
Kérlek szavazzatok!
2012. augusztus 24., péntek
12. rész
Veszekedés. Egy a sok közül
Sziasztok! el sem tudjátok hinni, mennyire örültem a 3 kominak, főleg Fantasy Girl véleménye ttszett nagyon :) A következő részhez is hasonló 4-5 komit kérek és jön is a következő rész!
Megfordultam és Louis egyben aggódó és mérges arcával
találtam szembe magamat. Féltem, hogy most mi lesz. Megfogta a kezemet, majd
behúzott a konyhába, hogy kettesbe legyünk.
- Szereted őt még mindig igaz?- kérdezte, közben a szemeimbe nézett
Elfordítottam a fejemet, mert nem mertem abba a gyönyörű kék szemeibe nézni.
- Tudod nagyon is jól, hogy téged szeretlek, de ő mindig is sokat jelentett a számomra. Akárhogy is megbántott, de még mindig közel áll hozzám. De nem lesz semmi sem köztünk. – mondtam neki
- Ígéred? – kérdezte, majd kezével fejemet maga felé fordította.
- Ígérem! – mondtam, majd közelebb mentem hozzá és lágyan megcsókoltam.
Összekulcsoltuk a kezünket, majd visszamentünk a többiekhez. A fiúk még maradtak vagy 1 órát, aztán el kellett menniük. Beszélgetni kezdtünk Lizzy-vel. Kérdőre vontam, hogy mi van közte meg Niall között, de nem mondott semmit sem. Titkolózott. Pedig nem szokott. De tudom, hogy van valami köztük.
- Szereted őt még mindig igaz?- kérdezte, közben a szemeimbe nézett
Elfordítottam a fejemet, mert nem mertem abba a gyönyörű kék szemeibe nézni.
- Tudod nagyon is jól, hogy téged szeretlek, de ő mindig is sokat jelentett a számomra. Akárhogy is megbántott, de még mindig közel áll hozzám. De nem lesz semmi sem köztünk. – mondtam neki
- Ígéred? – kérdezte, majd kezével fejemet maga felé fordította.
- Ígérem! – mondtam, majd közelebb mentem hozzá és lágyan megcsókoltam.
Összekulcsoltuk a kezünket, majd visszamentünk a többiekhez. A fiúk még maradtak vagy 1 órát, aztán el kellett menniük. Beszélgetni kezdtünk Lizzy-vel. Kérdőre vontam, hogy mi van közte meg Niall között, de nem mondott semmit sem. Titkolózott. Pedig nem szokott. De tudom, hogy van valami köztük.
/Másnap reggel/
Lizzy szabadnapos ma, így egyedül kell mennem, dolgozni. Nem szeretek egyedül dolgozni. Ha nincs velem Lizzy. Ilyenkor a főnök is bent van és traktál mindenfélével. Ezt csináljam, azt csináljam. Már kezd elegem lenni belőle, de nem akarok felmondani, mert megint nehéz lesz munkát találnom és a pénz meg kell. Így felöltöztem, telefon a zsebbe, beültem a kocsiba, majd elindultam dolgozni.
Rajtam kívül még Peter, az egyik pincér srác, Molly az egyik pultos velem együtt, Stefani a másik pincér lány és persze a konyhások. Nem unatkozom, mert kijövök a többiekkel, csak azért Lizzy-vel jobban telnek a munkanapjaim. A délelőtt hamar ment, de 12- től egészen fél 4-ig, mintha megállt volna az idő. Olyan lassan telt az idő, azt hittem már sosem lesz vége a munkaidőmnek és mehetek haza. Azonban még olyan 3 óra felé, betért a kávézó a The Wanted-es fiúk. Jól elhülyéskedtük az a maradék fél órámat a munkaidőmből. Megbeszéltük, hogy egyszer majd eljönnek az egyik fellépésemre és ők is fellépnek majd velem együtt. Hazaérve, nem találtam senkit sem a nappaliba, se a konyhába, ezért felmentem az emeletre körülnézni. Bekopogtam Lizzy szobájába, majd egy hallj tessék után bementem hozz. Rögtön meg is öleltem, mert reggel nem találkoztunk. Mután elengedtük egymást, valami furcsát vettem észre rajta. Mintha másabb lenne a haja.
- Mi lett a hajaddal? – kérdeztem csodálkozva
- Befestettem vörösre, mert már untam a barnát. – mondta csak úgy egyszerűen
- Niall kedvéért? – kérdeztem tőle
- Nem nem az ő kedvéért. De, hogy jön ide Niall? – kérdeztem furcsán
- Úgy hogy tudom, hogy együtt vagytok, de nem akarjátok elmondani. – mondtam kicsit hangosabban.
- Na és ha együtt vagyunk, akkor mi van? Neked meg nem elég Louis, már James és Ryen is kell. – mondta mérgesen és kiabálva
- Semmi közöm Ryen-hez és James-hez. James a régi legjobb barátom, Ryen meg a mostani legjobb. Csak barátok vagyunk. Semmi több. – mondtam kiabálva
- Na persze! Akkor mért csókoltad meg? – kérdezte
- Én sosem csókoltam meg őt! – kiabáltam már nagyon mérges voltam rá. Mi az, hogy megcsókoltam?
- Ne tagadd, mert képem is van róla! – mondta, majd elővette a telefonját és megmutatott egy képet amin Rayen fekszik, én meg megcsókolom.
Lizzy szabadnapos ma, így egyedül kell mennem, dolgozni. Nem szeretek egyedül dolgozni. Ha nincs velem Lizzy. Ilyenkor a főnök is bent van és traktál mindenfélével. Ezt csináljam, azt csináljam. Már kezd elegem lenni belőle, de nem akarok felmondani, mert megint nehéz lesz munkát találnom és a pénz meg kell. Így felöltöztem, telefon a zsebbe, beültem a kocsiba, majd elindultam dolgozni.
Rajtam kívül még Peter, az egyik pincér srác, Molly az egyik pultos velem együtt, Stefani a másik pincér lány és persze a konyhások. Nem unatkozom, mert kijövök a többiekkel, csak azért Lizzy-vel jobban telnek a munkanapjaim. A délelőtt hamar ment, de 12- től egészen fél 4-ig, mintha megállt volna az idő. Olyan lassan telt az idő, azt hittem már sosem lesz vége a munkaidőmnek és mehetek haza. Azonban még olyan 3 óra felé, betért a kávézó a The Wanted-es fiúk. Jól elhülyéskedtük az a maradék fél órámat a munkaidőmből. Megbeszéltük, hogy egyszer majd eljönnek az egyik fellépésemre és ők is fellépnek majd velem együtt. Hazaérve, nem találtam senkit sem a nappaliba, se a konyhába, ezért felmentem az emeletre körülnézni. Bekopogtam Lizzy szobájába, majd egy hallj tessék után bementem hozz. Rögtön meg is öleltem, mert reggel nem találkoztunk. Mután elengedtük egymást, valami furcsát vettem észre rajta. Mintha másabb lenne a haja.
- Mi lett a hajaddal? – kérdeztem csodálkozva
- Befestettem vörösre, mert már untam a barnát. – mondta csak úgy egyszerűen
- Niall kedvéért? – kérdeztem tőle
- Nem nem az ő kedvéért. De, hogy jön ide Niall? – kérdeztem furcsán
- Úgy hogy tudom, hogy együtt vagytok, de nem akarjátok elmondani. – mondtam kicsit hangosabban.
- Na és ha együtt vagyunk, akkor mi van? Neked meg nem elég Louis, már James és Ryen is kell. – mondta mérgesen és kiabálva
- Semmi közöm Ryen-hez és James-hez. James a régi legjobb barátom, Ryen meg a mostani legjobb. Csak barátok vagyunk. Semmi több. – mondtam kiabálva
- Na persze! Akkor mért csókoltad meg? – kérdezte
- Én sosem csókoltam meg őt! – kiabáltam már nagyon mérges voltam rá. Mi az, hogy megcsókoltam?
- Ne tagadd, mert képem is van róla! – mondta, majd elővette a telefonját és megmutatott egy képet amin Rayen fekszik, én meg megcsókolom.
-Ez, csak szerkesztett kép. Nem látod?- kérdeztem mérgesen.
Ebből nekem elegem lett. – mondtam, majd kiviharoztam a szobájából, át az
enyémbe.
Átöltöztem valami kényelmesebbe, telefon a zsebbe, lerohantam a lépcsőn, beültem a kocsimba, majd a kórház felé vettem az irányt. Odaérve, hátul mentem be, ahol az őrök még mindig ott álltak. Mondtam nekik, hogy a közeli barátjuk vagyok és szó nélkül beengedtek. Furcsálltam, de nem foglalkoztam vele. Felmentem az 5. emeletre, majd keresni kezdtem a 8- as számú szomát. Odaérve, bekopogtam. Egy halk tessék után, lenyomtam a kilincset, majd beléptem a szobába. A szobába, ott feküdt James az ágyon, mellette meg Logan ült. odamentem hozzá, majd megöleltem és egy puszit is adtam neki. Ezután, kiment, hogy ne zavarjon minket. Én csendben leültem az előbbi székre ahol Logan ült és nem szóltam semmit sem. Hosszú csned után, végül egyszerre akartunk megszólalni, amin nevetni kezdtünk.
- Szeretnék bocsánatot kérni tőled. Mindenért, amit tettem az évek folyamán. Tudom, hogy haragszol még mindig rám, de szeretném, ha tisztalappal kezdenénk mindent. – mondta, közben próbált felülni az ágyában, de én visszanyomtam
- Igen az igaz, hogy haragszom rád, de meg van az okom rá. – mondtam kicsit mérgesen még De az, hogy el akartál hozzám jönni bocsánatot kérni és nem úgy, hogy a fiúk beszélnek rá, ezt becsülöm. – mondtam Kezdjünk tiszta lappal. Rosabell vagyok. – mondtam mosolyogva, majd kezet nyújtottam felé.
- James vagyok. – mondta mosolyogva, majd kezet fogtunk
Ezek után, rengeteget beszélgettünk. Elmeséltük mi történt az óta, mióta nem láttuk egymást, hogy találkoztunk a kávézóba és utána mi történt. Elég sokáig elbeszélgettük és elröhögcséltünk, amikor is megcsörrent a telefonom. Elnézést kértem, majd kimentem a folyosóra. A telefon ismeretlen számot jelzett ki.
- Halló! Tessék?- szóltam bele a telefonba
- Jó napot! Maga Rosabell Miller? – kérdezte egy férfihang
- Igen én vagyok az. Miben segíthetek? –kérdeztem
- A szüleit baleset érte! És csak ön a legközelebbi hozzátartozója! Kérem, amint tud, jöjjön be a Szent Peterson kórházba. – mondta
Átöltöztem valami kényelmesebbe, telefon a zsebbe, lerohantam a lépcsőn, beültem a kocsimba, majd a kórház felé vettem az irányt. Odaérve, hátul mentem be, ahol az őrök még mindig ott álltak. Mondtam nekik, hogy a közeli barátjuk vagyok és szó nélkül beengedtek. Furcsálltam, de nem foglalkoztam vele. Felmentem az 5. emeletre, majd keresni kezdtem a 8- as számú szomát. Odaérve, bekopogtam. Egy halk tessék után, lenyomtam a kilincset, majd beléptem a szobába. A szobába, ott feküdt James az ágyon, mellette meg Logan ült. odamentem hozzá, majd megöleltem és egy puszit is adtam neki. Ezután, kiment, hogy ne zavarjon minket. Én csendben leültem az előbbi székre ahol Logan ült és nem szóltam semmit sem. Hosszú csned után, végül egyszerre akartunk megszólalni, amin nevetni kezdtünk.
- Szeretnék bocsánatot kérni tőled. Mindenért, amit tettem az évek folyamán. Tudom, hogy haragszol még mindig rám, de szeretném, ha tisztalappal kezdenénk mindent. – mondta, közben próbált felülni az ágyában, de én visszanyomtam
- Igen az igaz, hogy haragszom rád, de meg van az okom rá. – mondtam kicsit mérgesen még De az, hogy el akartál hozzám jönni bocsánatot kérni és nem úgy, hogy a fiúk beszélnek rá, ezt becsülöm. – mondtam Kezdjünk tiszta lappal. Rosabell vagyok. – mondtam mosolyogva, majd kezet nyújtottam felé.
- James vagyok. – mondta mosolyogva, majd kezet fogtunk
Ezek után, rengeteget beszélgettünk. Elmeséltük mi történt az óta, mióta nem láttuk egymást, hogy találkoztunk a kávézóba és utána mi történt. Elég sokáig elbeszélgettük és elröhögcséltünk, amikor is megcsörrent a telefonom. Elnézést kértem, majd kimentem a folyosóra. A telefon ismeretlen számot jelzett ki.
- Halló! Tessék?- szóltam bele a telefonba
- Jó napot! Maga Rosabell Miller? – kérdezte egy férfihang
- Igen én vagyok az. Miben segíthetek? –kérdeztem
- A szüleit baleset érte! És csak ön a legközelebbi hozzátartozója! Kérem, amint tud, jöjjön be a Szent Peterson kórházba. – mondta
2012. augusztus 19., vasárnap
11. fejezet
Bonyodalmak
Sziasztok! Meghoztam a következő részt, bár úgy volt, hogy csak 5-6 komi után jön, de páran mondták, hogy rakjam fel és ezért felraktam most. A következőhöz is kérek legalább 3 komit és jön is a rész.
Sziasztok! Meghoztam a következő részt, bár úgy volt, hogy csak 5-6 komi után jön, de páran mondták, hogy rakjam fel és ezért felraktam most. A következőhöz is kérek legalább 3 komit és jön is a rész.
A mai napom hála az égnek szabadnap. Nem kell egész nap
dolgoznom. Egyedül vagyok most itthon. Beth Niall-al lóg valamerre, Louis, meg
nem veszi fel a telefont. Bár azt mondták tegnap, hogy Zayn ,Liam és ő stúdiózni
mennek, mert van még elég sok szám, aminek utómunkálata van. Éppen a tv előtt
ültem és közben a Twitter-t böngésztem, mikor csörögni kezdett a telefonom.
Ismeretlen számot jelzett ki, de azért felvettem.
- Halló! Tessék! – szóltam bele
- Szia Rose, itt Carlos beszél. Tudom, hogy már nem érdekel, de karambolozott mikor ma, elindult felétek. Tudom, hogy már rég nem érdekel és haragszol rá, de gyere be hozzá a kórházba. Itt van a Szent Abigail Kórházban. Ha nem tudod, merre van, hívj egy taxit. – mondta, majd lerakta
Én benne a levegő is megáll. Miért akart hozzám jönni? Ó, istenem. Bármennyire is haragszom rá, be kell, hogy menjek hozzá. Gyorsan elzártam a tv-t, a laptopot kikapcsoltam, felvettem egy pulcsit, a táskámat megkerestem, házat becsuk, be a kocsiba és olyan gyorsan mentem, ahogy csak tudtam.
Odaérve a kórház elé, rengeteg paparazzi és rajongó állt ott. Hátul megálltam, hogy ne vegyenek észre és be tudjak jutni. Két biztonsági őr azonban az utamat állta. Hiába mondtam nekik, hogy kicsoda vagyok, nem hittek nekem. Muszáj voltam felhívni Carlos-t.
- Carlos, itt vagyok, de nem engednek be hátul. Gyere már le elém. – mondtam, de nem vártam meg a válaszát, kinyomtam
Egy 5 perc múlva, nyílt a két nagydarab ember mögött az ajtó és Carlos-t láttam meg. Szólt nekik, hogy vele vagyok, majd behúzott magával, hogy ne lásson meg senki sem. Míg mentünk fel lifttel a 7. emeletre, ahol volt, elmagyarázta, hogy mi történt. Belátta, hogy neki kéne bocsánatot kérnie tőlem, a fiúk is mondogatták neki, hogy most már ennyi év után, jöjjön el hozzám, és beszéljük meg a dolgokat. Nem akarnak haragba látni minket. Aztán elindult hozzánk, de félúton egy kocsi nekiment és karambolozott. A mentők értesítették a fiúkat. Mindkét keze sérült. A jobb keze szilánkosra törött, a bal csak zúzódott. Mind a két lába is sérült. A bal eltörött, a jobb csak zúzódott. Valamint a nyaka sérült meg. Mikor felértünk az emeletre, rögtön megláttam a fiúkat, valamint három idegen lány és egy fiú is ott volt. Azokat nem tudom kik voltak, nem ismertem őket. Rögtön megöleltem a fiúkat és leültem Logan mellé és a fejemet az ölébe fúrtam. Régen is ezt csináltam, tehát már megszokták és nem szóltak semmit sem ezért. Hosszas várakozás után, végre kijött az orvos a kórterméből. Én rögtön felpattantam és odamentem hozzá. Azt mondta, már minden rendben van, most pihenésre van szüksége. Be lehet menni hozzá, de ne maradjunk sokáig bent nála. Miután elment a doki, ránéztem a fiúkra, akik csak bólogattak, hogy menjek én be elsőnek. Mielőtt bementem volna, egy nagy levegőt vettem. Azután, beléptem hozzá. Éppen aludt. Halkan odamentem mellé, majd leültem egy székre. Pár percig, csal ültem és néztem őt. Nem tudtam megszólalni. Végül nagy nehezen erőt vettem magamon és megszólaltam.
- Tudom, hogy hallasz engem. A fiúk elmondtak mindent. Tudom, hogy ennyi évig haragudtam rád, de meg volt az okom rá. Becsaptál, átvertél, darabokra törted, az akkor nagyon fiatal szívemet. Szóval joggal haragudhattam rád. De te még utánam sem jöttél bocsánatot kérni, vagy megmagyarázni, miért tetted azokat akkor. A fiúk voltak az egyetlen támaszaim akkor. Tudod te mennyit sírtam minden nap? Minden nap úgy tudtam elaludni, hogy álomba sírtam magamat. És ez mind a te miattad volt. Hónapokig nem mozdultam ki a házból. Nem mentem sehová sem. Levágtam a hajamat tök rövidre, a kezemet is vagdostam. Mind miattad. De akármennyire is haragudtam, haragszom rád, az amit mondtak a fiúk, valahogy már nem tudok rád haragudni. Persze itt bent, nagyon mélyen, nem bocsátottam meg neked. –mutattam a szívemre.
Még egy kicsit ültem, majd felálltam, adtam egy puszit a homlokára, majd kimentem. Úgy gondoltam, nem várom meg a fiúkat, inkább hazamegyek, mert lehet, már keresnek a többiek.
- Halló! Tessék! – szóltam bele
- Szia Rose, itt Carlos beszél. Tudom, hogy már nem érdekel, de karambolozott mikor ma, elindult felétek. Tudom, hogy már rég nem érdekel és haragszol rá, de gyere be hozzá a kórházba. Itt van a Szent Abigail Kórházban. Ha nem tudod, merre van, hívj egy taxit. – mondta, majd lerakta
Én benne a levegő is megáll. Miért akart hozzám jönni? Ó, istenem. Bármennyire is haragszom rá, be kell, hogy menjek hozzá. Gyorsan elzártam a tv-t, a laptopot kikapcsoltam, felvettem egy pulcsit, a táskámat megkerestem, házat becsuk, be a kocsiba és olyan gyorsan mentem, ahogy csak tudtam.
Odaérve a kórház elé, rengeteg paparazzi és rajongó állt ott. Hátul megálltam, hogy ne vegyenek észre és be tudjak jutni. Két biztonsági őr azonban az utamat állta. Hiába mondtam nekik, hogy kicsoda vagyok, nem hittek nekem. Muszáj voltam felhívni Carlos-t.
- Carlos, itt vagyok, de nem engednek be hátul. Gyere már le elém. – mondtam, de nem vártam meg a válaszát, kinyomtam
Egy 5 perc múlva, nyílt a két nagydarab ember mögött az ajtó és Carlos-t láttam meg. Szólt nekik, hogy vele vagyok, majd behúzott magával, hogy ne lásson meg senki sem. Míg mentünk fel lifttel a 7. emeletre, ahol volt, elmagyarázta, hogy mi történt. Belátta, hogy neki kéne bocsánatot kérnie tőlem, a fiúk is mondogatták neki, hogy most már ennyi év után, jöjjön el hozzám, és beszéljük meg a dolgokat. Nem akarnak haragba látni minket. Aztán elindult hozzánk, de félúton egy kocsi nekiment és karambolozott. A mentők értesítették a fiúkat. Mindkét keze sérült. A jobb keze szilánkosra törött, a bal csak zúzódott. Mind a két lába is sérült. A bal eltörött, a jobb csak zúzódott. Valamint a nyaka sérült meg. Mikor felértünk az emeletre, rögtön megláttam a fiúkat, valamint három idegen lány és egy fiú is ott volt. Azokat nem tudom kik voltak, nem ismertem őket. Rögtön megöleltem a fiúkat és leültem Logan mellé és a fejemet az ölébe fúrtam. Régen is ezt csináltam, tehát már megszokták és nem szóltak semmit sem ezért. Hosszas várakozás után, végre kijött az orvos a kórterméből. Én rögtön felpattantam és odamentem hozzá. Azt mondta, már minden rendben van, most pihenésre van szüksége. Be lehet menni hozzá, de ne maradjunk sokáig bent nála. Miután elment a doki, ránéztem a fiúkra, akik csak bólogattak, hogy menjek én be elsőnek. Mielőtt bementem volna, egy nagy levegőt vettem. Azután, beléptem hozzá. Éppen aludt. Halkan odamentem mellé, majd leültem egy székre. Pár percig, csal ültem és néztem őt. Nem tudtam megszólalni. Végül nagy nehezen erőt vettem magamon és megszólaltam.
- Tudom, hogy hallasz engem. A fiúk elmondtak mindent. Tudom, hogy ennyi évig haragudtam rád, de meg volt az okom rá. Becsaptál, átvertél, darabokra törted, az akkor nagyon fiatal szívemet. Szóval joggal haragudhattam rád. De te még utánam sem jöttél bocsánatot kérni, vagy megmagyarázni, miért tetted azokat akkor. A fiúk voltak az egyetlen támaszaim akkor. Tudod te mennyit sírtam minden nap? Minden nap úgy tudtam elaludni, hogy álomba sírtam magamat. És ez mind a te miattad volt. Hónapokig nem mozdultam ki a házból. Nem mentem sehová sem. Levágtam a hajamat tök rövidre, a kezemet is vagdostam. Mind miattad. De akármennyire is haragudtam, haragszom rád, az amit mondtak a fiúk, valahogy már nem tudok rád haragudni. Persze itt bent, nagyon mélyen, nem bocsátottam meg neked. –mutattam a szívemre.
Még egy kicsit ültem, majd felálltam, adtam egy puszit a homlokára, majd kimentem. Úgy gondoltam, nem várom meg a fiúkat, inkább hazamegyek, mert lehet, már keresnek a többiek.
Hátul kimentem, és szerencsémre, nem látott meg senki sem.
Vagyis bíztam benne, hogy nem. Beültem a kocsimba, majd hazamentem. Hazaérve,
ahogy jól gondoltam, már vártak engem.
Lizzy, Niall, Liam és Harry a nappaliban ültek és a tv-t nézték.
- Te merre voltál? – kérdezte Lizzy
- Az egyik barátomnál. – válaszoltam neki
Ez után, nem szóltak semmit és én sem. Ledobtam a táskámat a szabad fotelba, majd bementem a konyhába, valami ennivalót keresni. Semmi ehetőt nem találtam, így csináltam két szelet pirítóst meg narancslevet. Épp a pirítósomat kentem meg, mikor Niall beszólt, hogy én vagyok a tv-ben. Gyorsan kiszaladtam megnézni.
- A Big Time Rush banda egyik tagját, James Maslow-ot, ma baleset érte. A kórháznál rengetek rajongó próbál bejutni, de a sok testőr az útjukat állják. Ám az előbb, alig 20 perce, látták kijönni a kórházból, Rosabell Miller-t, aki a banda nagyon jó barátja és James egykori barátnője volt. Azonban most Louis Tomlinson-al jár, az One Direction banda egyik tagjával. Most mi lesz ebből? Szerelmi háromszög? Vajon Rose kit fog választani? Marad a One Direction helyes fiújánál vagy visszamegy egykori barátjához a Big Time Rush-os James Maslow-hoz? – mondta a híradós csaj.
Én csak álltam ott, mint aki karót nyelt. Meg sem tudtam szólalni. Ám mikor meg akartam, valaki megelőzött a hátam mögül. Ez pedig Louis volt az.
- Te merre voltál? – kérdezte Lizzy
- Az egyik barátomnál. – válaszoltam neki
Ez után, nem szóltak semmit és én sem. Ledobtam a táskámat a szabad fotelba, majd bementem a konyhába, valami ennivalót keresni. Semmi ehetőt nem találtam, így csináltam két szelet pirítóst meg narancslevet. Épp a pirítósomat kentem meg, mikor Niall beszólt, hogy én vagyok a tv-ben. Gyorsan kiszaladtam megnézni.
- A Big Time Rush banda egyik tagját, James Maslow-ot, ma baleset érte. A kórháznál rengetek rajongó próbál bejutni, de a sok testőr az útjukat állják. Ám az előbb, alig 20 perce, látták kijönni a kórházból, Rosabell Miller-t, aki a banda nagyon jó barátja és James egykori barátnője volt. Azonban most Louis Tomlinson-al jár, az One Direction banda egyik tagjával. Most mi lesz ebből? Szerelmi háromszög? Vajon Rose kit fog választani? Marad a One Direction helyes fiújánál vagy visszamegy egykori barátjához a Big Time Rush-os James Maslow-hoz? – mondta a híradós csaj.
Én csak álltam ott, mint aki karót nyelt. Meg sem tudtam szólalni. Ám mikor meg akartam, valaki megelőzött a hátam mögül. Ez pedig Louis volt az.
2012. augusztus 12., vasárnap
10. fejezet
Újságcikk és a koncert
Sziasztok! Igen azt ígértem most jön a dupla rész,de a barátnőm, akivel írom a blogot, ő írta volna meg,de nem tudta. Majd máskor meg lesz. Kérlek titeket komizzatok. 5 vagy 6 komi után jön a következő rész.
Reggel nehezen keltem fel. Kimásztam az ágyból, majd a fürdőbe mentem. Megmostam az arcomat, hogy felfrissüljek, a hajamat megfésültem és egy kis részt befontam, majd körbe tekertem a homlokomnál, mintha egy hajpánt lenne, majd felöltöztem.
Telefon a zsebbe, majd lementem a konyhába. Egy kis adagot megmelegítettem a tegnap vacsorából, majd megettem reggeli gyanánt. Közben Beth is lejött az emeletről, majd miután becsuktuk a házat, elindultunk dolgozni. Ez a munkanap is ugyan olyan lassan és fáradtan telt, mint a többi. Vendégek nem nagyon voltak, így szinte majdnem egész nap a pult mögött ücsörögtem.
- Ezt láttad már? - jött oda hozzám Beth, egy újsággal a kezében és lerakta elém
- Nem nem láttam még! - mondtam, majd a kezembe vettem és olvasni kezdtem
Hát, ha igazak a hírek, akkor kívánjuk, hogy legyenek boldogok együtt.
- Ez elég furcsa. Azt hittem, hogy csupa rosszat írnak majd rólam, de ezek szerint tévedtem. -mondtam miután elolvastam a cikket
- Örülj neki, hogy nem írtak rólad szörnyűségeket. Mert megtehették volna. - mondta Beth, azzal el is tűnt hátul a raktárban.
A nap további részében, üldögéltem a pult mögött, vagy ha jött vendég, akkor kiszolgáltam őt. Épp nagyon elbóbiskoltam, mikor csörögni kezdett a telefonom.
- Igen? - szóltam bele
- Helló! Ryley vagyok!- mondta
- Szia! Mizújs? Rég láttalak! - kérdeztem
- Semmi érdekes. Este lesz koncert. Jössz igaz? -kérdezte
- Na ná, hogy megyek. Előtte egy kis próba vagy valami lesz? - kérdeztem
- Hát most lenne próba, de ha dolgozol nem gond, akkor majd később próbálunk. - mondta
- A fene ebbe a szar munkába is. Alig vannak a kávézóba és itt kell dekkolnom még. - mondtam kicsit mérgesen Jól van akkor, majd ha végeztem, ami...- ránéztem az órára- olyan fél óra múlva lesz, akkor átmegyek majd hozzátok. Csákány! - mondtam majd kinyomtam
Ez a 30 perc, még lassabban telt el. Amint itt végeztünk, gyorsan hazamentünk, majd én mentem is át Ryen-ékhez próbálni. Otthonról futottam, egészen Ryen-ék házáig. Lihegve szaladtam be a garázsba.
- Te veled meg mi van? - kérdezte Tom
- Futottam nem látszik? - kérdeztem lihegve
- Jól van na, csak kérdeztem. - mondta feltartott kezekkel.
- Akkor meg kezdjük a próbát. - mondtam, majd odasétáltam a mikrofon elé és elkezdtem énekelni, első számomat.
Most nem fogok saját számokat énekelni. Van két duett is amit elő fogunk adni Ryen-el. Olyan 1 óra próba után, hazamentem. Már fél 7 volt és nekünk 8-kor kezdődik a koncertünk. Hazaérve, már elég éhes voltam. Megmelegítettem a tegnapi vacsorából egy kis adagot, majd felmentem vele a szobámba és leültem vele az ágyra, majd a laptopomat az ölembe vettem. Kicsit twittereztem, közben megettem a kajámat is.7 óra volt, ezért ideje volt készülődnöm. Letusoltam, hajat mostam, megszárítottam, majd felöltöztem.
Egy fehér virágmintás egybe ruhát vettem fel, fölé egy fehér bolerót, mert eléggé hűvös lett már, egy amerikai zászló mintás topánkát és pár kiegészítőt. Hajamat csak egyenesen hagytam. Már fél 8 volt, így lementem a nappaliba. Beth-et nem találtam sehol sem. Ez fura volt. Hagytam egy cetlit neki a konyhapulton, hogy elmentem fellépni, majd jövök. Beültem a kocsimba, majd elindultam a helyszín felé. Mire odaértem, a fiúk már ott voltak és fel is pakoltak a színpadra és épp hangoltak. Elmentem hátra az öltözőmbe, kicsit behangolni, majd 8 előtt kimentem a fiúkhoz és elkezdtük a koncertet. Először Pink- Bridge of light számával kezdtem.Aztán Pink- Funhouse valamint Fuckin Perfect című számával folytattuk.
-A következő számot, a napokban hallottam és nagyon megtetszett, ezért énekelném el nektek. - mondtam a dal előtt
Leültem a zongorához, majd játszani kezdtem a dalt, azután énekelni kezdtem. Grace Potter & The Nocturnals - Stars
A szám végén, tapsviharban tört ki a közönség. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz.Vagy a dal tetszett nekik, vagy ahogy énekeltem, de egy kicsit elérzékenyültem.
- A következő dal egy pörgősebb dal lesz. Szóval táncoljatok. - mondtam mosolyogva
Owl City & Carly Rae Jepsen - Good Time Először Rayen kezdte, azután pedig én. A dal közben, ugráltam, táncoltam, pacsiztam a közönséggel, mindent csináltam és tök jó volt. A következő dal egy megint lassabb lett. Ez Katy Perry - Wide Awake száma volt.
-Az utolsó előtti számot, egy olyan barátomnak küldeném, aki nagyon szereti az énekesnőt. Bár nincs itt a koncerten, reménykedem benne, hogy valahogy meghallja majd. - mondtam, majd ismét a zongorához ültem
Játszani kezdtem a dalt,majd énekelni. Ez pedig Leona Lewis - Iris című száma volt. És Liam-ra céloztam, akinek küldtem. Hisz tudom, hogy odáig meg vissza van érte. A dal végén, ismét tapsviharban törtek ki. Ezen egy picit elérzékenyültem.
-Utolsó dalnak, pedig egy pörgőset választottam és nagy kedvencem.Mint a szám, mint maga az énekesnő. Szóljon tehát Kelly Clarkson - Stronger (What Doesn't Kill You) című száma. - mondtam és mindenki visítozni kezdett.
Elindult a zene, majd énekelni kezdtem és közben táncoltam meg ugráltam. A dal végén, mindnyájan előre mentünk, meghajoltunk, majd lementünk a színpadról. Vagyis, csak én, mert a fiúk még összepakolták a cuccaikat.Én addig hátra mentem az öltözőmbe, kicsit felfrissültem. Azután visszamentem hozzájuk. Ami nagyon meglepett, megláttam Harry-t, valami csajjal a színpad mellett. Észre sem vettem. Míg a fiúk bepakoltak a kocsijukba, én Harry-vel beszélgettem. Mondta, hogy nemsokára mennek egy olyan fél hónapra koncertezni, de utána jönnek vissza, mert fel fognak lépni az olimpia záróünnepségén. A fiúk összepakoltak, elköszöntem mindenkitől, majd hazaindultam. Hazaérve, egyből felmentem a szobámba, belebújtam az alvó ruhámba, de még nem nagyon voltam álmos ezért, a laptoppal az ölemben, felültem az ágyra. Felmentem twitterre, hátha Lou fent van és tudunk Twitcamolni, de nem volt fent. Minden esetre, hagytam neki egy üzenetet, hogy majd holnap, ha tud hívjon fel, vagy jöjjön reggel be a kávézóba. Kikapcsoltam a laptopomat, majd lefeküdtem aludni, mert hosszú nap volt a mai.
Reggel nehezen keltem fel. Kimásztam az ágyból, majd a fürdőbe mentem. Megmostam az arcomat, hogy felfrissüljek, a hajamat megfésültem és egy kis részt befontam, majd körbe tekertem a homlokomnál, mintha egy hajpánt lenne, majd felöltöztem.
Telefon a zsebbe, majd lementem a konyhába. Egy kis adagot megmelegítettem a tegnap vacsorából, majd megettem reggeli gyanánt. Közben Beth is lejött az emeletről, majd miután becsuktuk a házat, elindultunk dolgozni. Ez a munkanap is ugyan olyan lassan és fáradtan telt, mint a többi. Vendégek nem nagyon voltak, így szinte majdnem egész nap a pult mögött ücsörögtem.
- Ezt láttad már? - jött oda hozzám Beth, egy újsággal a kezében és lerakta elém
- Nem nem láttam még! - mondtam, majd a kezembe vettem és olvasni kezdtem
Louis Tommlinson-nak új barátnője
van?
Az One Direction fiúbanda legidősebb tagjának, alig múlt 1 hónapja, hogy
szakított modell barátnőjével, Elenor Calder-el. Tegnap egy fotót posztolt ki
Twitter profiljára, ahol egy lánnyal csókolózik és azt írta, a kép alá, hogy
" Rosabell Miller A csajom és imádom őt! Szeretlek!". Utánanéztünk a
lánynak és kiderült, hogy ő az a Rosabell Miller is, aki egykor járt a Big Time
Rush fiúbanda, egyik tagjával, James Maslow-al.Hát, ha igazak a hírek, akkor kívánjuk, hogy legyenek boldogok együtt.
- Ez elég furcsa. Azt hittem, hogy csupa rosszat írnak majd rólam, de ezek szerint tévedtem. -mondtam miután elolvastam a cikket
- Örülj neki, hogy nem írtak rólad szörnyűségeket. Mert megtehették volna. - mondta Beth, azzal el is tűnt hátul a raktárban.
A nap további részében, üldögéltem a pult mögött, vagy ha jött vendég, akkor kiszolgáltam őt. Épp nagyon elbóbiskoltam, mikor csörögni kezdett a telefonom.
- Igen? - szóltam bele
- Helló! Ryley vagyok!- mondta
- Szia! Mizújs? Rég láttalak! - kérdeztem
- Semmi érdekes. Este lesz koncert. Jössz igaz? -kérdezte
- Na ná, hogy megyek. Előtte egy kis próba vagy valami lesz? - kérdeztem
- Hát most lenne próba, de ha dolgozol nem gond, akkor majd később próbálunk. - mondta
- A fene ebbe a szar munkába is. Alig vannak a kávézóba és itt kell dekkolnom még. - mondtam kicsit mérgesen Jól van akkor, majd ha végeztem, ami...- ránéztem az órára- olyan fél óra múlva lesz, akkor átmegyek majd hozzátok. Csákány! - mondtam majd kinyomtam
Ez a 30 perc, még lassabban telt el. Amint itt végeztünk, gyorsan hazamentünk, majd én mentem is át Ryen-ékhez próbálni. Otthonról futottam, egészen Ryen-ék házáig. Lihegve szaladtam be a garázsba.
- Te veled meg mi van? - kérdezte Tom
- Futottam nem látszik? - kérdeztem lihegve
- Jól van na, csak kérdeztem. - mondta feltartott kezekkel.
- Akkor meg kezdjük a próbát. - mondtam, majd odasétáltam a mikrofon elé és elkezdtem énekelni, első számomat.
Most nem fogok saját számokat énekelni. Van két duett is amit elő fogunk adni Ryen-el. Olyan 1 óra próba után, hazamentem. Már fél 7 volt és nekünk 8-kor kezdődik a koncertünk. Hazaérve, már elég éhes voltam. Megmelegítettem a tegnapi vacsorából egy kis adagot, majd felmentem vele a szobámba és leültem vele az ágyra, majd a laptopomat az ölembe vettem. Kicsit twittereztem, közben megettem a kajámat is.7 óra volt, ezért ideje volt készülődnöm. Letusoltam, hajat mostam, megszárítottam, majd felöltöztem.
Egy fehér virágmintás egybe ruhát vettem fel, fölé egy fehér bolerót, mert eléggé hűvös lett már, egy amerikai zászló mintás topánkát és pár kiegészítőt. Hajamat csak egyenesen hagytam. Már fél 8 volt, így lementem a nappaliba. Beth-et nem találtam sehol sem. Ez fura volt. Hagytam egy cetlit neki a konyhapulton, hogy elmentem fellépni, majd jövök. Beültem a kocsimba, majd elindultam a helyszín felé. Mire odaértem, a fiúk már ott voltak és fel is pakoltak a színpadra és épp hangoltak. Elmentem hátra az öltözőmbe, kicsit behangolni, majd 8 előtt kimentem a fiúkhoz és elkezdtük a koncertet. Először Pink- Bridge of light számával kezdtem.Aztán Pink- Funhouse valamint Fuckin Perfect című számával folytattuk.
Leültem a zongorához, majd játszani kezdtem a dalt, azután énekelni kezdtem. Grace Potter & The Nocturnals - Stars
A szám végén, tapsviharban tört ki a közönség. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz.Vagy a dal tetszett nekik, vagy ahogy énekeltem, de egy kicsit elérzékenyültem.
- A következő dal egy pörgősebb dal lesz. Szóval táncoljatok. - mondtam mosolyogva
Owl City & Carly Rae Jepsen - Good Time Először Rayen kezdte, azután pedig én. A dal közben, ugráltam, táncoltam, pacsiztam a közönséggel, mindent csináltam és tök jó volt. A következő dal egy megint lassabb lett. Ez Katy Perry - Wide Awake száma volt.
-Az utolsó előtti számot, egy olyan barátomnak küldeném, aki nagyon szereti az énekesnőt. Bár nincs itt a koncerten, reménykedem benne, hogy valahogy meghallja majd. - mondtam, majd ismét a zongorához ültem
Játszani kezdtem a dalt,majd énekelni. Ez pedig Leona Lewis - Iris című száma volt. És Liam-ra céloztam, akinek küldtem. Hisz tudom, hogy odáig meg vissza van érte. A dal végén, ismét tapsviharban törtek ki. Ezen egy picit elérzékenyültem.
-Utolsó dalnak, pedig egy pörgőset választottam és nagy kedvencem.Mint a szám, mint maga az énekesnő. Szóljon tehát Kelly Clarkson - Stronger (What Doesn't Kill You) című száma. - mondtam és mindenki visítozni kezdett.
Elindult a zene, majd énekelni kezdtem és közben táncoltam meg ugráltam. A dal végén, mindnyájan előre mentünk, meghajoltunk, majd lementünk a színpadról. Vagyis, csak én, mert a fiúk még összepakolták a cuccaikat.Én addig hátra mentem az öltözőmbe, kicsit felfrissültem. Azután visszamentem hozzájuk. Ami nagyon meglepett, megláttam Harry-t, valami csajjal a színpad mellett. Észre sem vettem. Míg a fiúk bepakoltak a kocsijukba, én Harry-vel beszélgettem. Mondta, hogy nemsokára mennek egy olyan fél hónapra koncertezni, de utána jönnek vissza, mert fel fognak lépni az olimpia záróünnepségén. A fiúk összepakoltak, elköszöntem mindenkitől, majd hazaindultam. Hazaérve, egyből felmentem a szobámba, belebújtam az alvó ruhámba, de még nem nagyon voltam álmos ezért, a laptoppal az ölemben, felültem az ágyra. Felmentem twitterre, hátha Lou fent van és tudunk Twitcamolni, de nem volt fent. Minden esetre, hagytam neki egy üzenetet, hogy majd holnap, ha tud hívjon fel, vagy jöjjön reggel be a kávézóba. Kikapcsoltam a laptopomat, majd lefeküdtem aludni, mert hosszú nap volt a mai.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)