Sziasztok! Meghoztam a következő részt! Tudom, eltűntem sok ideje, de beteg voltam, a suli, meg minden összejött. Próbálok most már visszatérni! De még most sem változott az 1 komizók száma! Ez bánt nagyon!
/Liam szemszöge/
Miután megtudtuk Harry-től a szörnyű hírt,azonnal repülőre ültünk mindannyian és utánuk repültünk.
Szegény Louis eléggé ki volt az egész úton, mért nem volt otthon,hogy most ott legyen vele a kórházba. De kissé megnyugodott,hogy Hazza ott van vele,aki olyan mintha a testvére lenne. Amint odaértünk,egyből a kórházba mentünk. Paul addig keresett egy szállodát és a cuccainkat amiket hoztunk magunkkal,elvitte magával. Beérve a kórházba, felmentünk a 7. emeletre és rögtön megláttuk a folyosón zokogó Bella-t,aki Hazza-ba van furakodva a fejével. Louis rögtön odaszaladt hozzá és Bella-t kezdte el ölelgetni Hazza pedig odajött hozzánk.
- Lehet már valamit tudni róluk? - kérdeztem
- Nem még semmit! A műtőben vannak már 2 órája lassan! - mondta
Láttam rajta,hogy ő is sírt.Ezt nem csodálom. Boo Boo is itt ült velük együtt. Zayn,Niall,Lizzy,Karissa,Louis,Paul és én jöttünk. Nem kell,hogy az egész világ tudjon róla,bár ahogy a sajtót ismerem,nemsokára paparazzók lesznek a kórház előtt. Ilyenkor utálok híres embernek lenni.
/Niall szemszöge/
Szegény Bella.Annyira sajnálom őt. Lizzy is ül mellette és sír. Út közben írtam Demi Lovato-nak, Bella uncsijának,hogy mi a helyzet, meg a többi pár fontosabb barátjának.
Páran visszaírtak,hogy amint tudnak iderepülnek hozzánk. Végre egy 20 perc múlva megjelent egy orvos. Odaszaladtak Bella-ék hozzá,de mi is hallottuk mit mond.
- A szüleit megműtöttük. Édesanyjának a kezét kellett megműtenünk,mert elmozdult a csontja, viszont az édesapja kómába esett! - ahogy a doki kimondta az utolsó szót,Bell a földre esett és zokogni kezdett
Erre szinte mindenki szemében folyni kezdett a könny. Lizzy-t öleltem,aki mióta idejöttünk,azóta sírt,de most már nagyon.
/Rayen Wilkinson/
Niall felhívott,hogy mi történt szegény Bella szüleivel. Az első géppel utánuk repültem. Tudtam,hogy most nagy szüksége van rám. Miután leszállt a gépem, egyből a kórházba mentem. Mint sejtettem, rengeteg riporterek, paparazzók a kapu előtt voltak, így lehetetlen bejutni. Hátul próbálkoztam, ahol pont az egyik olyan őr állt, aki a múltkori koncertünkön ott volt és felismert, így beengedett. Miután megtudtam, hol vannak, felsiettem a lépcsőn. Mindenki a folyosón ült vagy éppen fel-alá járkált. Karissa ahogy meglátott, odaszaladt hozzám és az ölembe borult. Őt ölelve mentünk vissza a többiekhez. Üdvözöltem őket, de Bella-t nem láttam sehol sem. Épp kérdezni akartam merre van, de halk éneklést hallottam valamerről. Odamentem, ahol Bella ült a földön, hátát a falnak támasztva, sírt, közben meg énekelt valamit. /Ezt énekli/
Leültem mellé, nem érdekelve mennyire hideg is a kő, átöleltem és öleltem szorosan.
/Bella szemszöge/
Ahogy ültem, és énekeltem, valaki leült mellém és átölelt engem. Louis nem lehetett, mert ő most ment el alig 2 perce. Pár másodperc múlva, megéreztem az ismerős parfümszagot, és tudtam, hogy ez Rayen.
Sokáig így ültünk csak és mire kissé abbahagytam a sírást, újból eszembe jutott egy dal. Az amit akkor vettünk fel, mikor a fiúkkal voltam Afrikában kint. Klip is készült hozzá. Girl Up
Miután lenyugodtam, visszamentünk a többiekhez. Bementem anyuhoz a kórteremben. Aludt. Leültem a mellette lévő fotelba és néztem őt, majd elnyomott az álom.
Miután lenyugodtam, visszamentünk a többiekhez. Bementem anyuhoz a kórteremben. Aludt. Leültem a mellette lévő fotelba és néztem őt, majd elnyomott az álom.
