Karaoke
est
Sziasztok! Hát nem repesek az örömtől,hogy senki sem komizott az előzőhöz, kivéve gy névtelen valaki, de ő is csak egy kérdést tett fel. Kérlek titeket, hogy írjatok komit.Vagy szavazzatok alul.
Reggel valami furcsa dologra ébredtem. A jobb lábamat nagyon nehéznek éreztem.
Odanéztem és látom a gipsz miatt ilyen nehéz. Meg kell még ezt szoknom. Nehéz
lesz, ezt előre látom. Óvatosan lemásztam az ágyról, majd bebicegtem a fürdőbe.
Arcomat megmostam, hogy felébredjek, hajamat felfogtam, majd felöltöztem. Egy sima fehér pólót vettem fel, amin Miny
egér volt rajta, hozzá meg egy rövidnadrágot. Lebicegtem a lépcsőn, bementem a
konyhába, majd kerestem valami kaját, amit el tudok gyorsan készíteni, mert nem
lenne szabad ácsorognom. Csináltam egy
gyors omlettet, rá egy tálra, vágtam mellé zöldségeket, kenyér, villa, majd
leültem a kanapéra a tányérral a kezemben.
Lábamat felpolcoltam, bekapcsoltam a tv-t és miközben reggeliztem,
kapcsolgattam a csatornák között. Valami zene adóra kapcsoltam és közben
nyugodtan megreggeliztem. Pont mikor befejeztem a reggelit, csengettek.
-Ki vagy? - kérdeztem
-Rayen vagyok! – mondta
-Gyere be! – szóltam ki neki
Bejött az ajtón, majd odajött hozzám. Adott egy puszit a fejemre, majd leült velem szembe a fotelba.
-Lizzy mondta, hogy mi van veled. Ennyire szerencsétlen nem tudsz lenni. - mondta mosolyogva
-He he…nagyon viccecske vagy. - mondtam kinyújtva rá a nyelvemet
- Jól van! Fáj még? – kérdezte
-Hát már nem annyira, de fura még, hogy egy ilyen nehéz valami van a lábamra rakva. – mondtam
- És meddig lesz rajta? –kérdezte
- Elvileg 1 hét, de ha nem javul, akkor + 2 hét, de az már járó lesz. –mondtam Mert?
- Mert hallottam, hogy szépen tudsz énekelni és eljöhetnél egyszer fellépni a bandámmal. Csak ilyen rendezvényeken szoktunk. Esküvők, születésnapi bulik, családi összejövetelek. Na benne vagy? – kérdezte
- Hát nem is tudom… - gondolkoztam hangosan
- Persze nem ingyen lenne. Kapnál pénzt is érte.
- Na jó legyen,de esetleg csak hétvégenként 1-2 alkalommal,hogy tudjak azért a kávézóba is dolgozni. –mondtam neki
- Jaj, szuper vagy! – mondta ujjongva, mint egy kisgyerek De én mentem is. Próbára kell mennem. Ez a tiéd. Egy kis gyógyító csoki. Szia! –köszönt el, majd az említett csokit az asztalra rakta, adott egy puszit a fejemre és már el is ment
kapcsolgattam a tv-t, de nem nagyon ment semmi sem benne. Otthagytam valami filmen és azt néztem. De egy idő után azon kapom magamat, hogy elaludtam. Kb. aludhattam vagy 2 és fél órát, mikor is csengettek. Lemászok az ágyról, a tányért és a csokit elveszem az asztalról és az ajtóhoz bicegek, majd kinyitom.
-Üdvözletem Hölgyem! –mondták vigyorogva
-Nektek is!- mondtam nevetve
Arrébb álltam, hogy be tudjanak jönni. A konyhába bicegek, a tálat a mosogatóba rakom, a csokit meg a hűtőbe, hogy meg ne olvadjon.
-És mi újságban vagytok errefelé?- kérdeztem a fiúkat miközben a kanapéhoz bicegtem és leültem, majd felpolcoltam a lábamat
-Jöttünk meglátogatni téged. Jobban vagy már?- kérdezte Niall
-Hát amint látod, meg vagyok valahogy. –mondtam elmosolyodva A többiek? - kérdeztem
-Ki vagy? - kérdeztem
-Rayen vagyok! – mondta
-Gyere be! – szóltam ki neki
Bejött az ajtón, majd odajött hozzám. Adott egy puszit a fejemre, majd leült velem szembe a fotelba.
-Lizzy mondta, hogy mi van veled. Ennyire szerencsétlen nem tudsz lenni. - mondta mosolyogva
-He he…nagyon viccecske vagy. - mondtam kinyújtva rá a nyelvemet
- Jól van! Fáj még? – kérdezte
-Hát már nem annyira, de fura még, hogy egy ilyen nehéz valami van a lábamra rakva. – mondtam
- És meddig lesz rajta? –kérdezte
- Elvileg 1 hét, de ha nem javul, akkor + 2 hét, de az már járó lesz. –mondtam Mert?
- Mert hallottam, hogy szépen tudsz énekelni és eljöhetnél egyszer fellépni a bandámmal. Csak ilyen rendezvényeken szoktunk. Esküvők, születésnapi bulik, családi összejövetelek. Na benne vagy? – kérdezte
- Hát nem is tudom… - gondolkoztam hangosan
- Persze nem ingyen lenne. Kapnál pénzt is érte.
- Na jó legyen,de esetleg csak hétvégenként 1-2 alkalommal,hogy tudjak azért a kávézóba is dolgozni. –mondtam neki
- Jaj, szuper vagy! – mondta ujjongva, mint egy kisgyerek De én mentem is. Próbára kell mennem. Ez a tiéd. Egy kis gyógyító csoki. Szia! –köszönt el, majd az említett csokit az asztalra rakta, adott egy puszit a fejemre és már el is ment
kapcsolgattam a tv-t, de nem nagyon ment semmi sem benne. Otthagytam valami filmen és azt néztem. De egy idő után azon kapom magamat, hogy elaludtam. Kb. aludhattam vagy 2 és fél órát, mikor is csengettek. Lemászok az ágyról, a tányért és a csokit elveszem az asztalról és az ajtóhoz bicegek, majd kinyitom.
-Üdvözletem Hölgyem! –mondták vigyorogva
-Nektek is!- mondtam nevetve
Arrébb álltam, hogy be tudjanak jönni. A konyhába bicegek, a tálat a mosogatóba rakom, a csokit meg a hűtőbe, hogy meg ne olvadjon.
-És mi újságban vagytok errefelé?- kérdeztem a fiúkat miközben a kanapéhoz bicegtem és leültem, majd felpolcoltam a lábamat
-Jöttünk meglátogatni téged. Jobban vagy már?- kérdezte Niall
-Hát amint látod, meg vagyok valahogy. –mondtam elmosolyodva A többiek? - kérdeztem
-A stúdióba. Most szünetet kértünk, hogy kiugorhassunk
hozzád. – mondta mosolyogva Liam És ez a
tiéd! – mondta és egy kisebb csokor virágot és egy becsomagolt dobozt adott át
nekem
-Ó értem. Ez kedves tőletek, de nem kellett volna. – mondtam és közben elvettem az ajándékomat és leraktam magam mellé. Estére ráértek? – kérdeztem
-Rá. Miért? - kérdezte Niall
-Most én szeretnélek meghívni titeket egy kis összejövetelre ide. Este 6 megfelel? – kérdeztem
-Ez szuper. Persze megfelel. – mondta mosolyogva Liam . De aranyos mosolya van istenem.
-De mi megyünk is, mert még azt hiszik, hogy elraboltál minket. –mondta Niall mosolyogva és rám kacsintott
-Ilyet én nem teszek. – mondtam nevetve Remélem kitaláltok mert nem állok már fel. –mondtam
-Persze maradj csak! Akkor, majd este találkozunk. Szia! – köszöntek el, majd kiléptek az ajtón.
A virágot beleraktam az asztalon lévő vázába a dobozkát meg kibontottam. Egy „forever” feliratú nyaklánc volt benne. Felraktam a nyakamba, majd a dobozt leraktam az asztalra. Pont ekkor lépett be az ajtón Beth. Egy nagy öleléssel és egy puszival köszöntöttük egymást, leült mellém a fotelba és elmeséltem neki, hogy mi történt ma velem és, hogy meghívtam a fiúkat estére, egy kis mulatságra.
Ő is elmondta, hogy nem nagyon voltak vendégek, de bent kellett lenni, mert a főnök bent tartotta őket. Még jó. hogy nem kellett mennem. 3 órát ütött az óra. Beth bement a konyhába valami vacsorát készíteni, én addig felbicegtem a szobámba készülődni. Bementem a fürdőbe, lezuhanyoztam, magamra tekertem a törölközőt, majd a szekrényem elé álltam és keresgélni kezdtem.
-Ó értem. Ez kedves tőletek, de nem kellett volna. – mondtam és közben elvettem az ajándékomat és leraktam magam mellé. Estére ráértek? – kérdeztem
-Rá. Miért? - kérdezte Niall
-Most én szeretnélek meghívni titeket egy kis összejövetelre ide. Este 6 megfelel? – kérdeztem
-Ez szuper. Persze megfelel. – mondta mosolyogva Liam . De aranyos mosolya van istenem.
-De mi megyünk is, mert még azt hiszik, hogy elraboltál minket. –mondta Niall mosolyogva és rám kacsintott
-Ilyet én nem teszek. – mondtam nevetve Remélem kitaláltok mert nem állok már fel. –mondtam
-Persze maradj csak! Akkor, majd este találkozunk. Szia! – köszöntek el, majd kiléptek az ajtón.
A virágot beleraktam az asztalon lévő vázába a dobozkát meg kibontottam. Egy „forever” feliratú nyaklánc volt benne. Felraktam a nyakamba, majd a dobozt leraktam az asztalra. Pont ekkor lépett be az ajtón Beth. Egy nagy öleléssel és egy puszival köszöntöttük egymást, leült mellém a fotelba és elmeséltem neki, hogy mi történt ma velem és, hogy meghívtam a fiúkat estére, egy kis mulatságra.
Ő is elmondta, hogy nem nagyon voltak vendégek, de bent kellett lenni, mert a főnök bent tartotta őket. Még jó. hogy nem kellett mennem. 3 órát ütött az óra. Beth bement a konyhába valami vacsorát készíteni, én addig felbicegtem a szobámba készülődni. Bementem a fürdőbe, lezuhanyoztam, magamra tekertem a törölközőt, majd a szekrényem elé álltam és keresgélni kezdtem.
Végül egy felül fehér pántos, alul kék alapon virágos ruhát vettem fel, a derekánál egy övvel. Hajamat kifésültem, kivasaltam, oldalasan befontam és kontyba kötöttem. Cipőt nem nagyon tudtam felhúzni a gipsz miatt, de az egyik kedvenc tornacipőmet felhúztam, de nem kötöttem meg.
4 óra volt, hogy végeztem. Leballagtam a konyhába, ahol már készen volt a vacsora, ami bolognai spagetti volt. És eléggé nagy adagot csinált Beth, hogy a fiúk is egyenek majd ha megéheznek.
4 óra volt, hogy végeztem. Leballagtam a konyhába, ahol már készen volt a vacsora, ami bolognai spagetti volt. És eléggé nagy adagot csinált Beth, hogy a fiúk is egyenek majd ha megéheznek.
Miután megvacsoráztunk, felmentem vissza a szobámba, a gitáromért, a zene füzetemért és a laptopomért. Leérve, leültem az utóbbival a kanapéra és nézegetni kezdtem az e-mailjeimet és a twitter-emet. Utóbbin jött egy üzenetem Demz-től, hogy sajnálja, de nem tudunk a héten találkozni mert most más merre koncertezik, aztán meg újból x- faktor válogatás lesz. Viszont megkért, hogy menjek el az egyik válogatásra. Szép hangom van és muszáj elmennem. Viszont én nem akarok. Mármint jó. szép a hangom meg minden, de nem akarok egy tehetségkutatóban feltűnő kis sztár lenni és aztán meg koncertezni, turnézni, stb. Nem az One Direction-ra értetem, hogy kis izé sztárok, hanem a többiekre.
Visszaírtam neki, hogy nem megyek bele, de majd valamikor találkozunk. Beth, pont ekkor ért le a lépcsőn. Egy egyszerű pánt nélküli kék farmer ruhában és egy topánkában volt, haja pedig begöndörítve a vállára hullottak. Leült mellém, aztán megbeszéltük, hogy ki mit fog énekelni. Először két saját számunkat, azután meg két kedvenc számunkat. Ezután beszélgetni kezdtünk. Elmeséltem neki, hogy Demi mit írt és, hogy azt beszéltük meg, hogy hétvégén elmegyek náluk, de ez le lett fújva, de lehet Jackson-hoz elmegyek. Jobban mondva inkább ő jön szerintem mert gipszes lábbal nem nagyon fogok járkálni hozzá. Majd felhívom és tájékoztatom erről. Beth elmondta, hogy már egy ideje írogat zenéket, de nem monda senkinek sem, csak nekem. Fél 6-ot ütött az óra mikor csengettek. Beth ajtót nyitott és a fiúk voltak azok.
- Remélem nem gond, hogy kicsit előbb jöttünk. - mondta Zayn mikor beléptek a nappaliba
- Ez a hölgyeké! - mondta Louis mosolyogva és egy-egy szál szegfűt adtak át nekünk.
Visszaírtam neki, hogy nem megyek bele, de majd valamikor találkozunk. Beth, pont ekkor ért le a lépcsőn. Egy egyszerű pánt nélküli kék farmer ruhában és egy topánkában volt, haja pedig begöndörítve a vállára hullottak. Leült mellém, aztán megbeszéltük, hogy ki mit fog énekelni. Először két saját számunkat, azután meg két kedvenc számunkat. Ezután beszélgetni kezdtünk. Elmeséltem neki, hogy Demi mit írt és, hogy azt beszéltük meg, hogy hétvégén elmegyek náluk, de ez le lett fújva, de lehet Jackson-hoz elmegyek. Jobban mondva inkább ő jön szerintem mert gipszes lábbal nem nagyon fogok járkálni hozzá. Majd felhívom és tájékoztatom erről. Beth elmondta, hogy már egy ideje írogat zenéket, de nem monda senkinek sem, csak nekem. Fél 6-ot ütött az óra mikor csengettek. Beth ajtót nyitott és a fiúk voltak azok.
- Remélem nem gond, hogy kicsit előbb jöttünk. - mondta Zayn mikor beléptek a nappaliba
- Ez a hölgyeké! - mondta Louis mosolyogva és egy-egy szál szegfűt adtak át nekünk.
- Nem persze! - mondtam mosolyogva Köszönjük!- köszöntem meg, majd odaadtam Beth-nek, aki a reggeli virágommal együtt belerakta egy vázába, majd leült hozzánk a nappaliba.
- Na én egy kis éneklésre gondoltam. -mondtam nekik, majd a kezembe vettem a gitáromat.
- Ki kezd?- kérdezte Niall
- Szerintem kezdjen Beth. Őt még nem hallottuk énekelni. - mondtam Beth-nek
Ő bólintott, majd elkezdtem játszani gitáron az egyik számát, ő pedig énekelt. Miközben játszottam, figyeltem a fiúk arcát, hogy fogadják. Mindenki arcán csodálkozást láttam, de Niall arcán láttam még valamit. Nem tudom mit, de láttam valami szikrát.
Ezután én következtem. Victoria Justice - Make It In America
Ezen nem lepődtek meg a fiúk, mert már hallottak énekelni, de azért tetszett nekik. Ezután a fiúk énekeltek. One Direction- One Thing ismertem a számot, szóval kísértem őket gitáron. Most mindenki a kedvenc számát adja elő. Most én kezdtem, de átadtam Niall-nak a gitárt. Katy Perry- Wide Awake számát adtam elő. Ezután Beth a The Pretty Reckless - Make Me Wanna Die számát adta elő.
A fiúk egyenként adták elő a kedvenc számaikat. Zayn az I gotta feeling-et , Niall a Stereo Hearts-ot, Louis a Valerie-t, Liam és Harry meg a Torn-t. One Direction- Kedvenc számai
Végül pedig Beth-el elénekeltük Selena Gomez- Who says című számát. Már fél 9- et ütött az óra, de a fiúk még maradtak.
- Van valami kaja? - kérdezte Niall
- Tán nem éhes valaki?- kérdeztem mosolyogva
- De-de. - bólogatott mosolyogva
- A konyhapulton van spagetti, a hűtőbe meg csoki. - mondta Beth ,de Niall már szaladt is a konyhába
- Ő ilyen kajás gyerek. Állandóan eszik. - közölte Harry ezt a roppant fontos tényt az ír gyerekről
- Ti nem vagytok azok?- kérdeztem a többieket, mire ők bólogatni kezdtek.
Lemásztam a kanapéról, majd bebicegtem a konyhába. Beth megmelegítette a spagettit, én addig megterítettem. Leültünk mindannyian enni az asztalhoz. A késői vacsora után, a fiúk elköszöntek, majd hazamentek.Mindent otthagyva, felmentünk a szobánkba és hulla fáradtan bedőltem az ágyba.
