14. fejezet

Újabb megcsalás?



Sziasztok! Szomorú vagyok, hogy csak egy komi lett. Azt hittem, hogy többet kapok. hamarabb akartam hozni a részt, de vártam még komira, meg összejött a héten sok minden.Kérlek titeket komizzatok! Legalább 3 jöjjön össze!

Reggel kicsit kómásan keltem. Fáradt voltam, aludnék még, de nem teszem. Kimásztam az ágyamból és az órára néztem, ami fél 3-at mutatott. Nem nagyon volt kedvem kikelni az ágyból, mert még álmos voltam, de fel kellett kelnem. Nagy nehezen kimásztam az ágyból,majd bementem a fürdőbe. Leöltöztem, beálltam a zuhany alá, majd vagy 20 percig áztattam magamat, hogy kimenjen a szememből az álmosság. Kiszálltam a zuhany alól, megtörölköztem,hajamat is megtöröltem, aztán magam köré tekertem a törölközőt,majd kimentem vissza a szobámba. A szekrényem elé álltam és nézelődni kezdtem,mit is vegyek fel. Végül egy fehér I ♥ Cats feliratú pólót, rá egy farmer kertésznadrág félét vettem fel, egy fekete vászoncipő félét, kis szegecsekkel. Kiegészítőnek pedig egy barnás álomfogó fülbevalót és egy ezüst pillangó medálos nyakláncot.

A zsebembe elraktam a telefonomat, meg némi pénzt, majd lementem a konyhába. A konyhaasztalon egy újság várt és rajta egy levél.
Ne foglalkozz velük! Mi tudjuk mi az igazság! Ne foglalkozz velük!
Puszi, Boo 
Ui: Olyan 7 óra felé érted jövök csini legyél mert elviszlek valakihez : )
Leraktam a levelet,majd felvettem az újságot és rögtön ez fogadott a címlapon, csupa nagy betűkkel. ROSABELL MILLLER MEGINT MEGCSALTA BARÁTJÁT?! Alatta egy kép, a tegnapi napról, ahogy Boo Boo nyakában vagyok és öleljük egymást.. Idegesen összetéptem, a levéllel együtt és kidobtam a kukába. készítettem valami gyors reggelit magamnak, vagy inkább olyan uzsonna féleséget. Megettem, elpakoltam, majd elindultam anyuékhoz. Gyalog kellett menynek, mert ugye a kocsi össze van törve, az a szerelőnél van, nekem nincsen itt kocsim, Boo meg most nem tudom merre van.
Már majdnem ott voltam, mikor csörgött a telefonom.
- Igen tessék? - szóltam bele
- Helló itt Lizzy! Minden rendben van? -kérdezte aggódva
- Szia Lizzy! Persze minden rendben van. Anyuékhoz megyek most is. Miután leszálltam, Boo kijött elém aztán elvitt  anyuékhoz is. Ott voltam sokáig, hazamentem reggel 8-kor fél 3.ig aludtam és most jövök megint anyuékhoz. Úgy látszik vagy két hétig még legalább maradnom kell mert eltört a kezük, apunak meg még a nyaka is meghúzódott. Szóval maradnom kell, hogy tudjak mosni, főzni takarítani rájuk. Legalább míg le nem veszik a  gipszet nekik. Kérlek szólj a főnöknek is meg a fiúknak is. Louis remélem nem látta a reggeli újságot. - mondtam el neki mi történt.
- Persze ez alap dolog, hogy maradsz és szólok mindenkinek. Sajnos, de látta! De mondtam neki, hogy együtt nőtettek fel, szóval csak barátok vagytok, de lehet hívni fog vagy Twitter-en beszélni akar este veled. Nem tudom pontosan. Na de elköszönök. Még beszélünk. Szia! Puszilok mindenkit! - mondta, majd lerakta a telefont
Eltettem a mobilomat a zsebembe, majd beléptem a kórházba, ott pedig elindultam anyuékhoz. Belépve a szobába, apu aludt. Aranyos volt.
- Szia Anyu! - köszöntem neki halkan,majd megöleltem és adtam neki egy-egy puszit az arcára
- Szia Kicsim! Mi újság? Kipihented magadat? - kérdezte
- Hát nagyjából aha ki! - válaszoltam, majd leültem a mellette levő székre. Ti hogy vagytok? Mikor jöhettek haza? - kérdeztem
- elméletileg már holnapután. Utána ugye otthon kell pihenni és majd 2 hét után veszik le a gipszet vagy hamarabb. - mondta kissé mosolyogva
Rengeteg mindenről beszélgettünk. Elmeséltem neki mi van velem ott kint. És kérdezte van-e valami barátom, mert látott valami képet az újságba, de nem tudta ki az. Elmondtam neki, hogy kicsoda is és a szülinapom után jöttünk össze egymással, ami lassan 3 hete lesz. Mondtam, hogy egyszer elhozom bemutatni nekik, ha meggyógyultak és ő sem lesz elfoglalt. Még sokáig beszélgettünk, közben apu is felébredt és elmondtam neki is ezt a Louis-os dolgot. Örült neki, mert szerinte látszik rajtam mennyire boldogan és örömmel beszélek róla. Örül, hogy boldog vagyok. Egy darabig maradtam még, de olyan 5 fél 6 előtt, elköszöntem és hazamentem, mert mondtam, hogy Boo-val találkozom és majd még jövök holnap is hozzájuk. Szép lassan hazagyalogoltam, ami olyan 20 perc körül volt, mert most siettem hazafelé. Gyorsan felszaladtam a szobámba, ledobáltam magamról a ruhámat, letusoltam, megtörölköztem, felvettem a fehérneműimet, majd a választott ruhámat. Ami egy fekete atlétaféle felső FEELS LIKE PARIS felirattal, egy virágmintás combközépig érő szoknyát és ez nálam nagy dolog, mert nem annyira szeretem a szoknyákat, hozzá egy arany színű topánkát, egy ezüst DANCE feliratú nyakláncot és a fekete keretes szemüvegemet. nem tudom mért, de felvettem most. Pedig csak olvasáshoz használom.

Úgy nagyjából 7 óra előtt kész lehettem.Lementem a nappaliba és ott vártam Boo-t, aki egy 10 perc után, meg is érkezett. Átmentünk hozzájuk, ami két háznyira van tőlünk, beszálltunk a kocsijába, majd elindultunk valamerre. Nem tudtam merre, mert ismerős volta a környék,de nem tudtam hová megyünk. Aztán megérkeztünk egy csodaszép házhoz. Kiszálltunk, majd Boo, becsengetett. Egy 5 perc múlva, ajtót nyitottak a nő volt az. Olyan 25 év körüli lehetett. nem tudom pontosan. Köszöntünk,majd beljebb mentünk. Boo mutatott a szerintem konyha felé. Félve, de elindultam oda. Valaki állt ott, nekem háttal, de nem tudtam kicsoda. Hova hozott ez a fiú engem. Aztán megfordult a férfi és én köpni nyelni nem tudtam.
-Keresztapu! - mondtam mosolyogva, majd a nyakába ugrottam. El sem hiszem, hogy láthatom végre. Azt sem tudom mikor láttam utoljára őt.
- Bellus!- ölelt magához vigyorogva De rég láttalak! De megnőttél! - mondta mosolyogva miután elengedett.
-Hát igen, már nem vagyok kislány, már nagylány vagyok.- mondtam mosolyogva
Mutatta, hogy menjünk ki a nappaliba a többiekhez. Bemutatta a barátnőjét, azután beszélgettünk, ismerkedtünk, meséltünk mi történt velünk mióta nem találkoztunk egymással. Azután a barátnője elment valamerre a házba és egy kisgyermekkel jött vissza a karjában.
- Ez a tiéd? - kérdeztem. Persze, hogy az övé ha itt van az ölében, de hülye vagyok.
- Igen!- mondta mosolyogva, majd a kezébe vette.
Odamentem hozzá és megnéztem közelebbről a picit.Olyan aranyos. Kisfiú és már hasonlít Jackson-ra. Hát ha majd nagyobb lesz, csak úgy dögleni fognak a nők utána. Mint az apja után.
- Szeretnéd megfogni?-kérdezte a Sheila
- Szabad? -kérdeztem
Ő bólintott, én meg óvatosan elvettem Jacksontól a picit. Olyan aranyos volt. Képet is csináltak rólam hogy a karomba tartom. Utána Sheila elvitte, mert már nyűgös volt a kicsike. Még beszélgettünk azután hazamentünk. Elköszöntünk Boo-val egymástól,majd én a házuktól haza sétáltam. Felmentem a szobámba, lezuhanyoztam, megtörölköztem, felvettem az alvós ruhámat,majd befeküdtem az ágyamba és már aludtam is.