15. fejezet

 Újra Los Angeles-ben!

 

Sziasztok! Örülök neki ,hogy meglett végül a kért 3 komi! Örülök Fantasy Girl véleményének, amit igaz kértem, hogy jöjjön én mondjon, de itt volt és mondott is. Ez amolyan semmilyen rész lett! De azért remélem tetszik nektek! Most is kérem a kommenteket, mint mindig! És igaz még messze van a blog vége, de műr meg van az új blog, a sztori is, szóval ha ennek vége, lesz egy másik is. Remélem azt is fogjátok olvasni majd!

~~~2 és fél hét után.~~~

Alig hiszem el, hogy végre megint haza mehetek a srácokhoz és Lizzy-hez. Mindannyian nagyon is hiányoznak, főleg Louis. Beszéltünk ez idő alatt, de csak kétszer tudtunk mert nem volt szabad perce sem.
De végre már jövök haza és annyi időt leszünk együtt. Anyuékat hazaengedték a kórházból, de maradnom kellett, hogy segítsek nekik. Főzni,mosni, takarítani ...stb. Szóval dolgoztam itthon is. Elköszöntem Jacksonéktól is. A pici nagyon aranyos és én lettem a keresztanyukája. Ez olyan jó dolog. Mindig is keresztanya akartam lenni és tessék itt vagyok. Boo Boo- val rengeteg időt öltöttem, mikor nem kellett anyuéknak segíteni. Rengeteget hülyültünk, buliztunk és sok helyre elmentünk, ahol kiskorunkban is voltunk. 

Reggel ő vitt ki a repülőtérre. Anyuék nem tudtak jönni, mert nem bírtak volna.De már levették a kezükről a gipszet és apu nyaka is helyre jött. De még gyógyulgatnak. Már a repülőn ülök és 3 és fél óra múlva otthon leszek. Vagyis Los Angeles-be. nem tudom ki jön ki elém, valamelyik fiú. Zayn vagy Niall. Azt hiszem így mondták. Az út további részét végig aludtam. Elég korán keltem, hogy délutánra itthon tudjak lenni. Fura, hogy otthon kicsit hideg van, itt meg elég meleg van. Ezért furcsa, hogy hosszú csőfarmer, póló, pulcsi,sapi, a szemüvegem és tornacipő van rajtam. 

Hosszas repülőút után, végre megérkeztem LA- be. Miután leszállt a repülő, megkerestem a bőröndömet, majd elindultam ki és a szememmel kerestem valamelyik fiút. Zayn és Niall helyett, Louis és Hazza jöttek ki elém. Rögtön odaszaladtam hozzájuk és Lous nyakába ugrottam, Hosszú ideig csak öleltük és csókoltuk egymást. Megszűnt létezni a világ számomra. Olyan jó volt újra ölelni és csókolni őt.
- Kicsik is vannak ám itt. - szólt közbe Hazza
Elváltunk egymástól, majd felé fordultam.
- Tudtommal már nem vagy kicsi, szóval szájacskád alap állásba. - mondtam neki mosolyogva, majd megöletem őt és adtam egy puszit az arcára.
Ezen úgy elkezdett vigyorgni mint a tejbe tök.
- Hervazd le azt a cuki mosolyodat, mert most jó napom volt és ezért kaptad. Több ilyen nem nagyon lesz. - mondtam neki gonoszan nézve rá
Hazza hozta a bőröndömet, mi meg Lou-val, összekulcsoltuk kezeinket és úgy mentünk a kocsihoz, ahol Paul már várt minket. Mosolyogva köszöntem neki, majd beültünk hátra és elindultunk hazafelé.
A hazafelé úton végig csendben voltam és csak Lou vállára dőlve, pihentem. 30 perc múlva meg is érkeztünk. A fiúk bejöttek, Paul meg elment, mert a fiúk még egy darabig maradnak. A házba belépve, Lizzy, Niall,Zayn és Liam fogadott minket. Mindegyikőjüket megölelgettem és puszit is kaptak tőlem.
Louis-al felmentünk a szobámba. Leraktam a bőröndömet a szekrény elé, majd később kipakolok belőle. A kapucnis felsőmet levettem, mert melegem volt, a sapimat is, de a többi dolog maradt rajtam.
A tükörben álltam a fürdőben és a hajamat fésültem, mikor Lou odajött hozzám és a derekamnál fogva, átölelt.
- Hiányoztam igaz? - kérdeztem tőle miközben fésülgettem a hajamat
- Az már biztos. - mondta azzal a cuki mosolyával és megcsókolta a nyakamat.
- Minden rendben volt itthon? Igaz nem féltékenykedtél? -kérdeztem tőle, majd leraktam a fésűt a polcra.
- Persze! Hát ami azt illeti... - mondta, de közbe vágtam
- Louis William Tomlinson! Látom rajtad! És tudom, hogy az voltál, mert csiripelték a madárkák. De nem kell annak lenned. A James-es ügyet megbeszéltünk már, Boo Boo- val meg együtt nőttem fel. Ott lakik tőlünk 3 háznyira. Persze, hogy örültem neki, hogy láttam. És kérlek ne legyél az. Ennyi erővel én is lehetnék féltékeny a sok millió rajongóra aki körbevesz titeket. - mondtam neki már szembefordulva vele
- De... - mondta, de megint közbevágtam
- Semmi de! Téma lezárva! - mondtam neki, majd adtam egy csókot a szájára és kimentem mellette vissza a szobámba.
Elkezdtem kifelé pakolni a bőröndömből. Louis segített is, így olyan kb 2 és fél óra alatt végeztünk is vele.
A hasam már jelezte, hogy éhes. Összekulcsoltuk a kezünket és úgy mentünk le a konyhába. Idő közben, Liam,Dani, Zayn eltűntek, csak Hazza, Niall és Lizzy voltak a konyhában. Jobban mondva, az utóbbi kettő a nappaliba ült, Hazza meg a konyhában főzőcskézett póló nélkül. Lou-nak mondtam,hogy menjen be a többiekhez, én segítek Hazza-nak.
- Mi jó lesz a vacsi? - kérdeztem tőle
- Ha minden jól megy, akkor tejszínes paprikás csirke, zöldséges szósszal, és rizs lesz mellé. - mesélte el mi lesz a menü, miközben valamit kavargatott a serpenyőben.
- Csípős ne legyen benne, mert arra allergiás vagyok. - mondtam neki
- Rendben. Csak szólj még mire vagy és nem lesz benne. - mondta mosolyogva
- Másra szerintem nem. Vagyis ilyen zöldségféle minden jöhet, csak ne csípős. - mondtam neki,majd láttam még a zöldségek sehol sincsenek.
Ezért megmostam őket, amik voltak: paradicsom, zöld,piros pritaminpaprika, uborka, répa, kukorica , majd felvágtam őket kis kockákra. Beleraktam egy serpenyőbe, kis olajat öntöttem alájuk és párolni kezdtem őket.
- Mikor lesz már kaja? Éhes vagyok! - kiáltott be Niall a konyhába
- Még olyan 15-20 perc! bírd ki! Ha nem, egyél addig valami mást! Ott van kint a fű! Jó étvágyat! - kiálltott vissza Hazza neki
Én meg majd meg szakadtam rajta. Hülyék istenem! 5 perc röhögőgörcs után, folytattam tovább a dolgok főzését. A hús készen volt, a rizs is, a zöldség párolódott, csak teríteni kellett. Kivettem a tányérokat, evőeszközöket, az asztalra vittem őket és megterítettem 5 személyre. Mikor végeztem vele, az asztalra rajtuk a rizst, a húst és a zöldségeket. Azután meg szóltunk a többieknek. Niall ért be a leghamarabb. Még le sem ült a helyére, de már fogta a tányérját és szedni kezdett mindenből. Egy púpos teli tállal ült le a helyére.
- Te jó fiú mi mit együnk? - kérdeztem tőle, miközben leültem vele szembe.
- Há mé van benne! - mondta tele szájjal
Csak megforgattam a szememet és inkább ráhagytam a dolgot. Szedtem én is, de nem annyira sokat mint az Ír manó. Csendben enni kezdtünk, csak néha lehetett hallani Niall csámcsogását.
Miután mindenki végzett, beraktuk a tányérokat a mosogatóba, a maradék kajákat, meg be a hűtőbe. Már nem volt erőm elmosogatni. A srácoknak sajnos menniük kellett, de Lou- megígérte ,hogy jövőhéten több szabadnapja lesz és több időt fogunk együtt tölteni. én ennek nagyon is örültem, mert reménykedtem benne, hogy elmegyünk végre egy randira is. Mert mióta együtt vagyunk, nem nagyon voltunk sehol sem.
Felmentem a szobámba, elmentem letusoltam, megtörölköztem, majd felvettem az alvós ruhámat.

Még nem annyira voltam álmos, pedig nagyon is elfáradtam a mai nap. A repülő, a kipakolás, meg még ez a főzőcskézés is.
Leültem az ágyamra, az ölembe vettem a laptopomat, bekapcsoltam, majd felmentem twitterre. Sok üzenet és követésem jött. Visszakövettem és válaszoltam rájuk, amikre csak tudtam.
,, Hosszú volt ez a 2 és fél hét. Messze Los Angeles-től és attól akit nagyon szeretek. De újra itthon vagyok, és minden rendben van. Ne aggódjatok értem."
Elküldtem, majd kiraktam egy képet is, ezzel a szöveggel: ,,Anya az, aki szeret és támogat, miközben te az álmaidat kergeted."

Elküldtem ezt is, majd felnéztem pár helyre, azután kikapcsoltam a laptopomat. Megszomjaztam, ezért lementem a konyhába és ittam egy pohár tejet. tudom hülye dolog, de régen is ezt ittam lefekvés előtt, vagy kakaót, ha nem tudok elaludni, esetleg hajnalban felkelek és szomjas vagyok. Megittam egy pohár tejet, majd visszacammogtam a szobámba, bebújtam az ágyikómba és már pár perc múlva el is nyomott az álom.