9. fejezet

Egy nagyszerű nap

Sziasztok! Hát nem jött össze a kért komi, ezért nincs is dupla rész. Remélem ehez a részhez meg lesz a minimum 6 komi, mert akkor a következő rész lenne a dupla rész! Ez csak rajtatok múlik, hogy legyen-e dupla rész, vagy ne! Kérek mindenkit, hogy komizzatok!! Fontos nekem nagyon a véleményetek!! Számítok rátok!!

Reggel eléggé fáradtan keltem fel, csak nyújtózkodtam az ágyban, majd Liam nyöszörgésére lettem figyelmes. Gyorsan felültem és csak néztem őt. Forgolódott, amin én csak nevetni tudtam.

- Kellett neked innod! - nevettem.

- Hahaha! - morogta.

Ekkor csak a tegnap esti beszélgetés jutott az eszembe. Elmondta, hogy Niall mennyire belezúgott Beth-be. Ami tök jó, csak Beth-et ismerve... Hát nem fogja egyhamar kitárni a szívét, vagyis inkább az érzéseit.

Kiszálltam az ágyból, és ő is nagy nehezen. Egyből lefelé indultunk meg. Lent nem láttunk senkit sem. De amint a konyhába mentünk láttuk, hogy Beth éppen kávét főz, de egyáltalán nem látszott másnaposnak. Majd csak 5 pohár vizet és gyógyszer készített elő. Liam gyorsan le is csapott az egyikre. De szépen sorjában a többiek is lejöttek.

Délutánra már mindenki teljesen üde volt. Niall és Beth a szokásosnál is csendben voltak, és csak egymásra pislogtak néhanapján. Én viszont Louis-ra. Egyszerűen nem tudom miért. Talán mert már nagyon rég beszélgettem vele és hiányzik?  Vagy mert nagyon is szeretem őt? Nem tudom, egyszerűen csak ámulatba ejtett.

- Beszélhetnénk? - kérdezte Louis.

- Persze! - mondtam.

Felálltunk és kimentünk a hátsó kertbe, de ő nem állt meg. Egészen a kert legtávolabbi pontjáig mentünk el és csak egymás szemébe néztünk.

- Rose nem tudom, hogy is mondjam... - kezdett bele, de láttam rajta mennyire zavarban van. - Már rég akarok veled beszélni, de most vettem magamon erőt. De én... Szeretlek!

Az utolsó szó hatására a szívem egy hatalmasat dobbant. Alig bírtam elhinni, amit mondott. Csak néztem rá csillogó szemekkel.

- Tudom, most ez hülyén hangzik...

Nem engedtem, hogy folytassa. Kezemet a szájára tettem.

- Ne! - mosolyogtam. - Nem hangzik hülyén! Én is szeretlek! - mosolyogtam rá.

Elvettem a kezem, ő pedig csak egy hatalmas mosolyt varázsolt az arcára. Átkaroltam a nyakát, ő pedig a derekamat és szorosan öleltük egymást. Éreztem, ahogy a nyakamra nyom egy puszit, ami kicsit csikizett és csak nevettem rajta. Elengedtük egymást, majd ajkaink is összeértek. Gyomromat hirtelen pillangók lepték el. Annyira jól esett. Ajkai felettébb finoman érintették enyémet, nyelveink finoman ízlelgették egymást. Soha nem akartam, hogy véget érjen ez a csók.

Amikor elengedtük egymást csak egymás szemébe néztünk, és mosolyogtunk.

- Menjünk! - mondtam.

Összekulcsoltuk az ujjainkat majd elindultunk befelé. Bent csak fütyültek a többiek, Beth pedig dőlt a röhögéstől a fiúktól. Hát ezt a pillanatot meg kellett volna örökíteni. Amikor csillapodni kezdtek, úgy nézett ki minden rendben van. A kanapén ültünk és beszélgettünk.

- Amúgy a tegnapi nap haláli volt! - röhögött Zayn.

- Öt pasi és Beth... Nem akarom tudni mit csináltatok! - nevettem.

- Pedig sok mindent kihagytál! - mondta Niall.

- Igen, mint, hogy te hajnali kettőkor szó szerint rám ugrottál! - nevetett Beth.

- Jól van na! - morogta Niall.

Hát ezek nem normálisak az biztos. De tényleg jobb, hogy nem is tudom mik történtek.

Louis végig engem ölelt át, és a fejemre adogatta a puszikat. Majd hamarosan mindenki elszivárgott. Beth, Niall és Harry kimentek. Liam és Zayn pedig sétálni. Mi ott maradtunk ketten. Én felhúztam a lábaimat, Louis pedig csak ölelt magához.

- Ugye tudod, hogy nem tudok sokáig maradni? - hangja szomorú volt.

- Igen... - sóhajtottam. - De kérlek, azért még ne felejts el!

Rá néztem.

- Azt a lányt, akiért lassan hónapok óta epekedem? Hülye leszek! - mosolygott.

Ettől én csak elpirultam.

- De képet csináljunk, tudatni akarom mindenkivel, hogy a csajom vagy! - mondta, majd csak megcsókolt.

Elővette a telefonját, majd csináltunk egy képet, amin éppen csókolózunk. Persze én csak nevettem ezen. Majd csak összebújtunk és már fel is töltötte a képet.

"@bells_miller (Rosabell Miller) A csajom és imádom őt! Szeretlek!"

Elküldte, én pedig a fejemet a vállára hajtottam. Mélyen belül tudtam, hogy ezt holnap már a címlapon fogom látni, de valahogy nem érdekelt. Szeretem őt, és ez így is fog maradni.
- Fiatalok, elég a turbékolásból. Lous igyekezz mert mennénk. - szólt be Zayn
Szomorú arccal, elbúcsúztunk egymástól,de megígérte, hogy hívni fog este. Miután a fiúk elmentek, felmentem és felöltöztem, mert még mindig az alvós ruhámba voltam. Ne kérdezzétek, nem tudom miért.

Miután átöltöztem, hajamat megfésültem és csak egy egyszerű hajcsatot raktam bele. Telefont a zsebbe, leszaladtam a konyhába, megittam egy narancslevet, a házat becsuktam, beültem a kocsiba, majd elindultam dolgozni. Beth már bent volt.Leparkoltam, majd beálltam én is dolgozni.
Egész délután szinte alig voltak, csak néhol  pár ember. Azonban mikor Max bejött Tom-al együtt, megörültem és rögtön mentem is felvenni tőlük a rendelést.
-Mit kértek? - kérdezem mosolyogva
- Hali Turbónyuszi!- köszönt Tom mosolyogva
Nem szóltam erre semmit sem.
- Két kávét kérünk és egy kétgombócos fagyit.Teljesen mindegy milyen ízű, csak barack ne, mert arra allergiás vagyok. - mondta Max a rendelést.
Mosolyogva felírtam,majd elmentem a pulthoz. Kiöntöttem két pohárba a kávékat, majd elővettem egy fagyi kelyhet és raktam bele két gombócot. Az egyik vanília, a másik sztracsatella volt. Ezek a kedvenceim. Még van egy pár, de ezek nagyon is azok. Ráraktam egy tálcára a két kávét, a fagyival együtt, majd kivittem nekik.
- Tessék parancsolni! - mondtam mosolyogva, majd leraktam eléjük a tálcát. Úgy edd, hogy ezek a kedvenceim. - mondtam  vigyorogva, majd visszasétáltam a pulthoz és onnan figyeltem tovább őket.
Tom is lopott a fagyiból, amit mosolyogva néztem. Komolyan mondom, hogy ezek nagyon egy őrültek.
A munkaidőmnek lassan vége lett és vége hazamehettem.Vagyis mehettünk, Beth-el együtt. Eg kicsit elfáradtam ma. Igaz csak délután dolgoztam, de valahogy ez is kifárasztott. Ma én főztem vacsorát.
Odaraktam egy zacskó rizst főzni, addig pár zöldséget, amit találtam felvágtam apró darabkákra, beleraktam egy serpenyőbe, öntöttem alá egy kis olajat, sót, borsot, majd hagytam had piruljanak meg. A rizs idő közben meg is főtt. Leszűrtem egy tálba, majd hideg vizet engedtem rá, hogy hűtse le, ne legyen annyira forró. Szedtem ki egy-egy tányérba rizst, , majd leraktam az asztalra őket. A zöldségek megpirultak. Szedtem egy-egy kanállal a rizsre őket. Addigra már Beth is lejött, immár alvó ruhájába. Leültünk az asztalhoz, megvacsoráztunk, majd mind a ketten elmentünk aludni.