9. fejezet

Egy nagyszerű nap

Sziasztok! Hát nem jött össze a kért komi, ezért nincs is dupla rész. Remélem ehez a részhez meg lesz a minimum 6 komi, mert akkor a következő rész lenne a dupla rész! Ez csak rajtatok múlik, hogy legyen-e dupla rész, vagy ne! Kérek mindenkit, hogy komizzatok!! Fontos nekem nagyon a véleményetek!! Számítok rátok!!

Reggel eléggé fáradtan keltem fel, csak nyújtózkodtam az ágyban, majd Liam nyöszörgésére lettem figyelmes. Gyorsan felültem és csak néztem őt. Forgolódott, amin én csak nevetni tudtam.

- Kellett neked innod! - nevettem.

- Hahaha! - morogta.

Ekkor csak a tegnap esti beszélgetés jutott az eszembe. Elmondta, hogy Niall mennyire belezúgott Beth-be. Ami tök jó, csak Beth-et ismerve... Hát nem fogja egyhamar kitárni a szívét, vagyis inkább az érzéseit.

Kiszálltam az ágyból, és ő is nagy nehezen. Egyből lefelé indultunk meg. Lent nem láttunk senkit sem. De amint a konyhába mentünk láttuk, hogy Beth éppen kávét főz, de egyáltalán nem látszott másnaposnak. Majd csak 5 pohár vizet és gyógyszer készített elő. Liam gyorsan le is csapott az egyikre. De szépen sorjában a többiek is lejöttek.

Délutánra már mindenki teljesen üde volt. Niall és Beth a szokásosnál is csendben voltak, és csak egymásra pislogtak néhanapján. Én viszont Louis-ra. Egyszerűen nem tudom miért. Talán mert már nagyon rég beszélgettem vele és hiányzik?  Vagy mert nagyon is szeretem őt? Nem tudom, egyszerűen csak ámulatba ejtett.

- Beszélhetnénk? - kérdezte Louis.

- Persze! - mondtam.

Felálltunk és kimentünk a hátsó kertbe, de ő nem állt meg. Egészen a kert legtávolabbi pontjáig mentünk el és csak egymás szemébe néztünk.

- Rose nem tudom, hogy is mondjam... - kezdett bele, de láttam rajta mennyire zavarban van. - Már rég akarok veled beszélni, de most vettem magamon erőt. De én... Szeretlek!

Az utolsó szó hatására a szívem egy hatalmasat dobbant. Alig bírtam elhinni, amit mondott. Csak néztem rá csillogó szemekkel.

- Tudom, most ez hülyén hangzik...

Nem engedtem, hogy folytassa. Kezemet a szájára tettem.

- Ne! - mosolyogtam. - Nem hangzik hülyén! Én is szeretlek! - mosolyogtam rá.

Elvettem a kezem, ő pedig csak egy hatalmas mosolyt varázsolt az arcára. Átkaroltam a nyakát, ő pedig a derekamat és szorosan öleltük egymást. Éreztem, ahogy a nyakamra nyom egy puszit, ami kicsit csikizett és csak nevettem rajta. Elengedtük egymást, majd ajkaink is összeértek. Gyomromat hirtelen pillangók lepték el. Annyira jól esett. Ajkai felettébb finoman érintették enyémet, nyelveink finoman ízlelgették egymást. Soha nem akartam, hogy véget érjen ez a csók.

Amikor elengedtük egymást csak egymás szemébe néztünk, és mosolyogtunk.

- Menjünk! - mondtam.

Összekulcsoltuk az ujjainkat majd elindultunk befelé. Bent csak fütyültek a többiek, Beth pedig dőlt a röhögéstől a fiúktól. Hát ezt a pillanatot meg kellett volna örökíteni. Amikor csillapodni kezdtek, úgy nézett ki minden rendben van. A kanapén ültünk és beszélgettünk.

- Amúgy a tegnapi nap haláli volt! - röhögött Zayn.

- Öt pasi és Beth... Nem akarom tudni mit csináltatok! - nevettem.

- Pedig sok mindent kihagytál! - mondta Niall.

- Igen, mint, hogy te hajnali kettőkor szó szerint rám ugrottál! - nevetett Beth.

- Jól van na! - morogta Niall.

Hát ezek nem normálisak az biztos. De tényleg jobb, hogy nem is tudom mik történtek.

Louis végig engem ölelt át, és a fejemre adogatta a puszikat. Majd hamarosan mindenki elszivárgott. Beth, Niall és Harry kimentek. Liam és Zayn pedig sétálni. Mi ott maradtunk ketten. Én felhúztam a lábaimat, Louis pedig csak ölelt magához.

- Ugye tudod, hogy nem tudok sokáig maradni? - hangja szomorú volt.

- Igen... - sóhajtottam. - De kérlek, azért még ne felejts el!

Rá néztem.

- Azt a lányt, akiért lassan hónapok óta epekedem? Hülye leszek! - mosolygott.

Ettől én csak elpirultam.

- De képet csináljunk, tudatni akarom mindenkivel, hogy a csajom vagy! - mondta, majd csak megcsókolt.

Elővette a telefonját, majd csináltunk egy képet, amin éppen csókolózunk. Persze én csak nevettem ezen. Majd csak összebújtunk és már fel is töltötte a képet.

"@bells_miller (Rosabell Miller) A csajom és imádom őt! Szeretlek!"

Elküldte, én pedig a fejemet a vállára hajtottam. Mélyen belül tudtam, hogy ezt holnap már a címlapon fogom látni, de valahogy nem érdekelt. Szeretem őt, és ez így is fog maradni.
- Fiatalok, elég a turbékolásból. Lous igyekezz mert mennénk. - szólt be Zayn
Szomorú arccal, elbúcsúztunk egymástól,de megígérte, hogy hívni fog este. Miután a fiúk elmentek, felmentem és felöltöztem, mert még mindig az alvós ruhámba voltam. Ne kérdezzétek, nem tudom miért.

Miután átöltöztem, hajamat megfésültem és csak egy egyszerű hajcsatot raktam bele. Telefont a zsebbe, leszaladtam a konyhába, megittam egy narancslevet, a házat becsuktam, beültem a kocsiba, majd elindultam dolgozni. Beth már bent volt.Leparkoltam, majd beálltam én is dolgozni.
Egész délután szinte alig voltak, csak néhol  pár ember. Azonban mikor Max bejött Tom-al együtt, megörültem és rögtön mentem is felvenni tőlük a rendelést.
-Mit kértek? - kérdezem mosolyogva
- Hali Turbónyuszi!- köszönt Tom mosolyogva
Nem szóltam erre semmit sem.
- Két kávét kérünk és egy kétgombócos fagyit.Teljesen mindegy milyen ízű, csak barack ne, mert arra allergiás vagyok. - mondta Max a rendelést.
Mosolyogva felírtam,majd elmentem a pulthoz. Kiöntöttem két pohárba a kávékat, majd elővettem egy fagyi kelyhet és raktam bele két gombócot. Az egyik vanília, a másik sztracsatella volt. Ezek a kedvenceim. Még van egy pár, de ezek nagyon is azok. Ráraktam egy tálcára a két kávét, a fagyival együtt, majd kivittem nekik.
- Tessék parancsolni! - mondtam mosolyogva, majd leraktam eléjük a tálcát. Úgy edd, hogy ezek a kedvenceim. - mondtam  vigyorogva, majd visszasétáltam a pulthoz és onnan figyeltem tovább őket.
Tom is lopott a fagyiból, amit mosolyogva néztem. Komolyan mondom, hogy ezek nagyon egy őrültek.
A munkaidőmnek lassan vége lett és vége hazamehettem.Vagyis mehettünk, Beth-el együtt. Eg kicsit elfáradtam ma. Igaz csak délután dolgoztam, de valahogy ez is kifárasztott. Ma én főztem vacsorát.
Odaraktam egy zacskó rizst főzni, addig pár zöldséget, amit találtam felvágtam apró darabkákra, beleraktam egy serpenyőbe, öntöttem alá egy kis olajat, sót, borsot, majd hagytam had piruljanak meg. A rizs idő közben meg is főtt. Leszűrtem egy tálba, majd hideg vizet engedtem rá, hogy hűtse le, ne legyen annyira forró. Szedtem ki egy-egy tányérba rizst, , majd leraktam az asztalra őket. A zöldségek megpirultak. Szedtem egy-egy kanállal a rizsre őket. Addigra már Beth is lejött, immár alvó ruhájába. Leültünk az asztalhoz, megvacsoráztunk, majd mind a ketten elmentünk aludni.

Figyelem!!!

Sziasztok!! Egy kis kérést intéznék felétek! Ha  péntekig összegyűlik az előző részhez összesen  6-7 komi, akkor egy dupla résszel szolgálok nektek. A két lány szemszögéből lesz látható a következő fejezet. 

Ha szeretnétek ezt, akkor kérlek titeket írjatok komit! Egy szavas is lehet. Jó vagy nem. Csak legyen meg a minimum 7 komi. Persze ha nem jön össze a komi, akkor ugrott a dupla rész is. Azt majd máskor lesz!

 Minimum 7 komi = Dupla rész  Ennyire egyszerű az egész!

8. fejezet

Koncert és tábortűz

Sziasztok! Meghoztam a következő részt! Nem sok örömmel, de meghoztam! Kérlek titeket, hogy komizzatok vagy szavazzatok, hogy hogy tetszik a rész. Nekem ez sokat segít.

~~~~1hónappal később~~~~

Ma 1 hónapja, hogy itt vagyok kint. Ez az idő alatt sok minden történt. Elsősorban is, meggyógyult a lábam és levették róla a gipszet. Másodszor pedig, minden hétvégén, feljárni járok Rayen-ékkel. És múlt hónap végén volt a 19. szülinapom. Nagy bulit csaptunk és sokan itt voltak. Köztük a szüleim is eljöttek. Jó nap volt nagyon és sok ajándékot is kaptam az nap. Úgy döntöttem, hogy Egyetemre szeretnék menni, mert igazán érdekelni kezdett az éneklés. Anyuék belementek és támogatnak mindenben, szóval kiköltöztem ide.
Augusztus végén kezdődik is az első év az Egyetemen. 3 éves lesz az egész. A fiúkkal azóta is jóban vagyunk és megismerkedtem általuk több emberrel is. Ma is az egyikük koncertjére megyek, a The Wanted-ére. Egyedül kell mennem, mert Lizzy nem hajlandó velem eljönni. Az utóbbi pár napban, olyan titkolózós lett. Munka után is hazaér és után megy is el. Az 1D-s fiúk turnéznak, és a BTR-ből meg ugye csak 3-al tartom a kapcsolatot. Ők is koncerteznek és nem érnek rá. Rayen nem szereti őket, szóval maradtam egyedül. Mára szabadnapot vettem ki, hogy ne kelljen hulla fáradtan a munka után még elmenni.
Már elkezdtem készülődni.
Mivel már kezdett esteledni és kicsit hűvös is volt, ezért egy csöves szárú farmernadrágot, hozzá egy fekete-fehér csíkos ujja nélküli trikót, rá egy farmer, mell alá érő dzsekit, és hozzá egy ezüstös köves magassarkú szandált vettem fel. Hajamat kifésültem és egy egy-két tincset elől begöndörítettem. Táskát nem viszek, mert csak a telefonomat és a jegyemet viszem. Fél 7 van. A koncert, csak 8-kor kezdődik,de inkább elindulok most, mert biztosan nagyon sokan lesznek. Mondjuk nekem VIP jegyem van, de akkor is. Jobb ott lenni hamarabb. Elköszöntem Lizzy-től, majd beültem a kocsimba és elindultam a helyszín felé. Jaj azt el is felejtettem mondani, hogy kaptam egy kocsit szülinapomra, a keresztapámtól, Jackson-tól. Egy 30 perc kocsikázás után, megérkeztem a helyszínre. Ahogy sejtettem, már rengetegen voltak itt. Leparkoltam a kocsimat, kiszálltam belőle, majd beálltam a sorba. Nem akartam rögtön az elejére menni és úgy bemenni, mert nemek VIP jegyem van. Nem, inkább álltam a többiekkel együtt. Majdnem 1 órás sorban állás után, végre bekerültem, de már sajgott a lábam a magassarkú miatt. Kellett nekem felvenni, holott tudtam, hogy úgy is állni kellesz minimum 2 órán keresztül.
Nagy nehezen bejutottam a helyemre, a VIP részlegre, ami szerencsére a színpad oldalán volt egy kis rész elkerítve és hála az égnek, ülő hely is volt. gyorsan elfoglaltam a helyemet és levettem a magassarkúmat.
8 óra után pár perccel, el is kezdődött a koncert. Jó volt nagyon is. Szerettem a számaikat. Végig énekeltem és táncoltam az egészet. Az utolsó két számnál, visszavettem a cipőmet. Ezek a 'Heart Vacancy' és a 'Wardzone' voltak. Pont ez a két kedvencem. Persze mindegyiket szeretem, de valahogy ezek jobban közelebb állnak hozzám. A koncert végén, az egyik biztonsági őr, odajött hozzám és azt mondta menjek vele. Biztos a fiúk látni akarnak. Elkísért a színpad mögé, egy hosszú folyosón mentünk végig, majd majdnem a legutolsó szobába, bevezetett és azt mondta várjak itt. Vártam egy fél órát, amikor is beléptek a fiúk, immár átöltözve. Egy egy öleléssel és puszival köszöntöttük egymást, majd leültünk az ott lévő kanapéra.
- Ugye tetszett a koncert? - kérdezte Tom
- Na ná! Imádtam! Végig tomboltam az egészet. - mondtam mosolyogva
- Ezt örömmel hallom. - mondta mosolyogva Max
- És ez után hová mentek? kérdeztem
Gondolom haza vagy szállodába vagy valahova máshová mennek.
- Szerintem szállodába. - mondta Siva
Ezután még elbeszélgettünk sok mindenről, de aztán menni kellett autó grammot osztogatniuk, de azután mondták, menjek el velük egy Mc Donald's-ba. Én kimentem a kocsimhoz és megvártam őket. Mármint, hogy elinduljanak az ők kocsijukkal, a rajongók menjenek el és követem őket.
Egy 30 percet vártam a kocsiba, aztán + 10-et, hogy sikeresen ki tudjak menni. Odaértünk, aztán bementünk. Persze ott sem lehetett nyugtuk a fiúknak, de hát ez a sztárok élete. Mind elvitelre kértük a dolgainkat, mert már mindenki fáradt volt és nem volt kedve itt megenni. Sajnos az én adagomra még várni kellett, mert nem tudom mért, nem nagyon akarták megcsinálni. Míg vártuk a kajámat, a fiúk megálltak a falnál és megvártak engem. Én meg lefényképeztem őket.Ezt nem lehetett kihagyni.

Tom-nál ne kérdezzétek, nem tudom mért volt gitár. És csak most vettem észre. Mikor bejöttünk, nem is vettem észre.Na mindegy már. pár perc múlva végre én is megkaptam a kért kajámat és végre elindulhattunk.A fiúktól elköszöntem a parkolóba, aztán indultam haza. Hazaérve, egy igen nagy meglepetés fogadott. Lizzy az 1D-s fiúkkal együtt, tábor tűzet csináltak. Miután felálltam a garázs előtti füves részre, mert ugye Lizzy kocsija a garázsban volt, hátra mentem megnézni őket. Mindenki ki volt feküdve, kivéve Liam. Odamentem hozzá, hogy megkérdeztem mi van itt.
-Miután te elmentél a koncertre, Lizzy felhívott minket, hogy jöjjünk át és csináljunk egy grill sütést. Mi belementünk. Átjöttünk, segítettünk sütögetni, aztán utána ettünk és csináltunk egy tűzrakást, leültünk köré és beszélgetni kezdtünk.  Lizzy előtte hozott ki sört, meg mi hoztunk egy üveg bort is. Na ezt ők megitták mindet, és még utána is ittak amit Lizzy hozott, valami erős pálinka lehetett. Én nem ittam semmit, csak egy fél üveg alkoholmentes sört. De amint látod, ők tök részegek. Szóval nem aludhatnánk itt? Nem merem így visszavinni őket. Nehéz lenne! - mesélte el, hogy mi történt
- Ó istenem! - fogtam a fejemet  Persze aludjatok nyugodtan a vendégszobába 4-en elfértek, te meg ha gondolod vagy velem alszol a szobába, vagy alszol ott, én meg a kanapén a nappaliba. -mondtam neki
- Jó lesz veled köszönöm! - mondta mosolyogva
Ezután nagy nehezen becipeltük őket a nappaliba, aztán a vendégszobába bevittük a matracokat, megágyaztuk, utána felvittük a fiúkat és Lizzy-t nagy nehezen a szobába. Lizzy-t bevittem az ő szobájába, leöltöztettem fehérneműre, majd befektettem az ágyába és átmentem segíteni Liam-nek. Ő már leöltöztette őket, szóval nekem csak be kellett takarnom őket.  Átmentünk az én szobámba, megágyaztam neki egy matracon a földön, addig ő elment elzuhanyzott, utána én mentem el. Lezuhanyoztam, felvettem az alvó ruhámat, ami egy rövidnadrágból és egy topból állt. Még beszélgettünk egy darabig, aztán mind a ketten elaludtunk.

7. fejezet

Karaoke est

Sziasztok! Hát nem repesek az örömtől,hogy senki sem komizott az előzőhöz, kivéve gy névtelen valaki, de ő is csak egy kérdést tett fel. Kérlek titeket, hogy írjatok komit.Vagy szavazzatok alul.

Reggel valami furcsa dologra ébredtem.  A jobb lábamat nagyon nehéznek éreztem. Odanéztem és látom a gipsz miatt ilyen nehéz. Meg kell még ezt szoknom. Nehéz lesz, ezt előre látom. Óvatosan lemásztam az ágyról, majd bebicegtem a fürdőbe. Arcomat megmostam, hogy felébredjek, hajamat felfogtam, majd felöltöztem.  Egy sima fehér pólót vettem fel, amin Miny egér volt rajta, hozzá meg egy rövidnadrágot. Lebicegtem a lépcsőn, bementem a konyhába, majd kerestem valami kaját, amit el tudok gyorsan készíteni, mert nem lenne szabad ácsorognom.  Csináltam egy gyors omlettet, rá egy tálra, vágtam mellé zöldségeket, kenyér, villa, majd leültem a kanapéra a tányérral a kezemben. 

Lábamat felpolcoltam, bekapcsoltam a tv-t és miközben reggeliztem, kapcsolgattam a csatornák között. Valami zene adóra kapcsoltam és közben nyugodtan megreggeliztem. Pont mikor befejeztem a reggelit, csengettek.
-Ki vagy? - kérdeztem
-Rayen vagyok! – mondta
-Gyere be! – szóltam ki neki
Bejött az ajtón, majd odajött hozzám. Adott egy puszit a fejemre, majd leült velem szembe a fotelba.
-Lizzy mondta, hogy mi van veled. Ennyire szerencsétlen nem tudsz lenni. - mondta mosolyogva
-He he…nagyon viccecske vagy. - mondtam kinyújtva rá a nyelvemet
- Jól van! Fáj még? – kérdezte
-Hát már nem annyira, de fura még, hogy egy ilyen nehéz valami van a lábamra rakva. – mondtam
- És meddig lesz rajta? –kérdezte
- Elvileg 1 hét, de ha nem javul, akkor + 2 hét, de az már járó lesz. –mondtam  Mert?
- Mert hallottam, hogy szépen tudsz énekelni és eljöhetnél egyszer fellépni a bandámmal. Csak ilyen rendezvényeken szoktunk. Esküvők, születésnapi bulik, családi összejövetelek.  Na benne vagy? – kérdezte
- Hát nem is tudom… - gondolkoztam hangosan
- Persze nem ingyen lenne. Kapnál pénzt is érte.
- Na jó legyen,de esetleg csak hétvégenként  1-2 alkalommal,hogy tudjak azért a kávézóba is dolgozni. –mondtam neki
- Jaj, szuper vagy! – mondta ujjongva, mint egy kisgyerek  De én mentem is. Próbára kell mennem. Ez a tiéd. Egy kis gyógyító csoki. Szia! –köszönt el, majd az említett csokit az asztalra rakta, adott egy puszit a fejemre és már el is ment
kapcsolgattam a tv-t, de nem nagyon ment semmi sem benne. Otthagytam valami filmen és azt néztem. De egy idő után azon kapom magamat, hogy elaludtam. Kb. aludhattam vagy 2 és fél órát, mikor is csengettek. Lemászok az ágyról, a tányért és a csokit elveszem az asztalról és az ajtóhoz bicegek, majd kinyitom.
-Üdvözletem Hölgyem! –mondták vigyorogva
-Nektek is!- mondtam nevetve
Arrébb álltam, hogy be tudjanak jönni. A konyhába bicegek, a tálat a mosogatóba rakom, a csokit meg a hűtőbe, hogy meg ne olvadjon.
-És mi újságban vagytok errefelé?- kérdeztem a fiúkat miközben a kanapéhoz bicegtem és leültem, majd felpolcoltam a lábamat
-Jöttünk meglátogatni téged. Jobban vagy már?- kérdezte Niall
-Hát amint látod, meg vagyok valahogy. –mondtam elmosolyodva  A többiek? - kérdeztem

-A stúdióba. Most szünetet kértünk, hogy kiugorhassunk hozzád. – mondta mosolyogva Liam  És ez a tiéd! – mondta és egy kisebb csokor virágot és egy becsomagolt dobozt adott át nekem
-Ó értem. Ez kedves tőletek, de nem kellett volna. – mondtam és közben elvettem az ajándékomat és leraktam magam mellé.   Estére ráértek? – kérdeztem
-Rá. Miért? - kérdezte Niall
-Most én szeretnélek meghívni titeket egy kis összejövetelre ide. Este 6 megfelel? – kérdeztem
-Ez szuper. Persze megfelel. – mondta mosolyogva Liam .  De aranyos mosolya van istenem.
-De mi megyünk is, mert még azt hiszik, hogy elraboltál minket. –mondta Niall mosolyogva és rám kacsintott
-Ilyet én nem teszek. – mondtam nevetve  Remélem kitaláltok mert nem állok már fel. –mondtam
-Persze maradj csak! Akkor, majd este találkozunk. Szia! – köszöntek el, majd kiléptek az ajtón.
A virágot beleraktam az asztalon lévő vázába a dobozkát meg kibontottam. Egy „forever” feliratú nyaklánc volt benne. Felraktam a nyakamba, majd a dobozt leraktam az asztalra. Pont ekkor lépett be az ajtón Beth.  Egy nagy öleléssel és egy puszival köszöntöttük egymást, leült mellém a fotelba és elmeséltem neki, hogy mi történt ma velem és, hogy meghívtam a fiúkat estére, egy kis mulatságra.
Ő is elmondta, hogy nem nagyon voltak vendégek, de bent kellett lenni, mert a főnök bent tartotta őket. Még jó. hogy nem kellett mennem. 3 órát ütött az óra.  Beth bement a konyhába valami vacsorát készíteni, én addig felbicegtem a szobámba készülődni. Bementem a fürdőbe, lezuhanyoztam, magamra tekertem a törölközőt, majd a  szekrényem elé álltam és  keresgélni kezdtem.  

 Végül egy felül fehér pántos, alul kék alapon virágos ruhát vettem fel, a derekánál egy övvel. Hajamat kifésültem, kivasaltam, oldalasan befontam és kontyba kötöttem. Cipőt nem nagyon tudtam felhúzni a gipsz miatt, de az egyik kedvenc tornacipőmet felhúztam, de nem kötöttem meg.
4 óra volt, hogy végeztem. Leballagtam a konyhába, ahol már készen volt a vacsora, ami bolognai spagetti volt. És eléggé nagy adagot csinált Beth, hogy a fiúk is egyenek majd ha megéheznek. 

Miután megvacsoráztunk, felmentem vissza a szobámba, a gitáromért, a zene füzetemért és a laptopomért. Leérve, leültem az utóbbival a kanapéra és nézegetni kezdtem az e-mailjeimet és a twitter-emet. Utóbbin jött egy üzenetem Demz-től, hogy sajnálja, de nem tudunk a héten találkozni mert most más merre koncertezik, aztán meg újból x- faktor válogatás lesz. Viszont megkért, hogy menjek el az egyik válogatásra. Szép hangom van és muszáj elmennem. Viszont én nem akarok. Mármint jó. szép a hangom meg minden, de nem akarok egy tehetségkutatóban feltűnő kis sztár lenni és aztán meg koncertezni, turnézni, stb. Nem az One Direction-ra értetem, hogy kis izé sztárok, hanem a többiekre.
Visszaírtam neki, hogy nem megyek bele, de majd valamikor találkozunk. Beth, pont ekkor ért le a lépcsőn. Egy egyszerű pánt nélküli kék farmer ruhában és egy topánkában volt, haja pedig begöndörítve a vállára hullottak. Leült mellém, aztán megbeszéltük, hogy ki mit fog énekelni. Először két saját számunkat, azután meg két kedvenc számunkat. Ezután beszélgetni kezdtünk. Elmeséltem neki, hogy Demi mit írt és, hogy azt beszéltük meg, hogy hétvégén elmegyek náluk, de ez le lett fújva, de lehet Jackson-hoz elmegyek. Jobban mondva inkább ő jön szerintem mert gipszes lábbal nem nagyon fogok járkálni hozzá. Majd felhívom és tájékoztatom erről. Beth elmondta, hogy már egy ideje írogat zenéket, de nem monda senkinek sem, csak nekem. Fél 6-ot ütött az óra mikor csengettek. Beth ajtót nyitott és a fiúk voltak azok.
- Remélem nem gond, hogy kicsit előbb jöttünk. - mondta Zayn mikor beléptek a nappaliba
- Ez a hölgyeké! - mondta Louis mosolyogva és egy-egy szál szegfűt adtak át nekünk.

- Nem persze! - mondtam mosolyogva Köszönjük!- köszöntem meg, majd odaadtam Beth-nek, aki a reggeli virágommal együtt belerakta egy vázába, majd leült hozzánk a nappaliba.

- Na én egy kis éneklésre gondoltam. -mondtam nekik, majd a kezembe vettem a gitáromat.

- Ki kezd?- kérdezte Niall 

- Szerintem kezdjen Beth. Őt még nem hallottuk énekelni. - mondtam Beth-nek 

 Molly Sandén- Spread A Little Light

Ő bólintott, majd elkezdtem játszani gitáron az egyik számát, ő pedig énekelt. Miközben játszottam, figyeltem a fiúk arcát, hogy fogadják. Mindenki arcán csodálkozást láttam, de Niall arcán láttam még valamit. Nem tudom mit, de láttam valami szikrát. 

Ezután én következtem.  Victoria Justice - Make It In America 

Ezen nem lepődtek meg a fiúk, mert már hallottak énekelni, de azért tetszett nekik. Ezután a fiúk énekeltek.  One Direction- One Thing  ismertem a számot, szóval kísértem őket gitáron. Most mindenki a kedvenc számát adja elő. Most én kezdtem, de átadtam Niall-nak a gitárt.  Katy Perry- Wide Awake  számát adtam elő. Ezután Beth  a The Pretty Reckless - Make Me Wanna Die számát adta elő. 

 A fiúk egyenként adták elő a kedvenc számaikat.  Zayn az I gotta feeling-et , Niall a Stereo Hearts-ot, Louis a Valerie-t, Liam és Harry meg a Torn-t.  One Direction- Kedvenc számai

Végül pedig Beth-el elénekeltük Selena Gomez- Who says című számát.  Már fél 9- et ütött az óra, de a fiúk még maradtak. 

- Van valami kaja? - kérdezte Niall 

- Tán nem éhes valaki?- kérdeztem mosolyogva 

- De-de. - bólogatott mosolyogva 

- A konyhapulton van spagetti, a hűtőbe meg csoki. - mondta Beth ,de Niall már szaladt is a konyhába

- Ő ilyen kajás gyerek. Állandóan eszik. - közölte Harry ezt a roppant fontos tényt az ír gyerekről 

- Ti nem vagytok azok?- kérdeztem a többieket, mire ők bólogatni kezdtek. 

Lemásztam a kanapéról, majd bebicegtem a konyhába. Beth megmelegítette a spagettit, én addig megterítettem. Leültünk mindannyian enni az asztalhoz. A késői vacsora után, a fiúk elköszöntek, majd hazamentek.Mindent otthagyva, felmentünk a szobánkba és hulla fáradtan bedőltem az ágyba.

6. fejezet

Szabadnap

Sziasztok! Meghoztam a következő rész, bár nem nagyon sok örömmel. Csalódtam bennetek nagyon is. Látom mennyien olvassátok és mennyien szavaztok alul a részről, de sehol egy komment. Nem kérem, hogy kisregényeket írjatok.Elég nekem egy-két szó.Kérlek titeket ehez a részhez írjatok kommentet.

Reggel szokásosan keltem fel, de valahogyan olyan rossz érzésem támadt. Kinyitottam a szemeimet, ránéztem az órára, ami 10 órát mutatott.  Kipattantam az ágyból és rohantam át Beth szobájába, hogy elkéstünk, és igyekezzen, de nem találtam ott. Leszaladtam a nappaliba, a konyhába, de sehol sem találtam.  Megpillantottam egy papírlapot a konyhapulton.

Direkt nem ébresztettelek fel. Láttam rajtad tegnap este mennyire elfáradtál és ezért nem ébresztettelek fel. Pihend ki magad. A főnöknek is szóltam, hogy nem érezted jól magadat, ezért nem jössz be dolgozni. Majd vásárolj be, mert üres a hűtő.                  Puszi, Beth

Én meg itt szaladgáltam a házba, mint a mérgezett egér, tök feleslegesen. Nem baj, legalább egy nap itthon lehetek és kipihenhetem magamat. Kidobtam a levelet a kukába, majd felmentem a szobámba. Megigazítottam az ágyamat, felöltöztem, majd leültem az ágyra a laptoppal az ölembe.

Megnéztem az e-mailjeimet. Jött egy pár, de ami fontos, az anyu, a keresztapukám és az unokatesóm.

Drága Kincsem!  Remélem, jól érzed ott kint magadat. Mindig gondolunk rád apáddal. Ha bármire szükséged van, csak írj nyugodtan. Hiányzol nagyon!                 Sokszor ölel, szüleid

Rögtön válaszoltam is nekik!

Sziasztok!  Igen jól érzem magam! Minden nagyon jó itt. Már munkám is van. Ott dolgozom ahol Lizzy, egy kávézóba. Szóval pénzt nem kell küldenetek, lesz itt.  Ti is hiányoztok és gondolok rátok!   Puszil, lányotok

A következő keresztapu volt.

Helló Bell!  Hallottam édesanyádéktól, hogy itt vagy kint LA-be. Ha majd ráérsz, akkor lejöhetnél hozzám pár napra. Rég láttalak már és jó lenne találkozni kicsit és együtt lógni. Majd hívj fel!  Jackson

Hali Jack!  Igen ez igaz itt vagyok kint! Hát talán hétvégén elmegyek és akkor ott is maradok majd. De még hívni foglak előtte.    Puszi, Bells

Az utolsó pedig az unokanővéremtől van.

Helló Csajos!   Hogy vagy? Rég láttalak! Vége már a sulinak?  Ha ráérsz és anyudék is megengedik, gyere kis pár napra hozzám. Bár most eléggé elfoglalt vagyok, de rád mindig van időm J
Szóval, majd írj, ha jó lesz!   Puszi, Demz

Szia, Szépségem! Meg vagyok! És te?  Hála az égnek már vége van. Igen rég láttuk egymást.  Az a helyzet, hogy most kint vagyok egész nyáron LA-ba. Anyuék nagy nehezen, de elengedtek. Most dolgozom, de kérhetek pár nap szabit és elmegyek nálatok vagy te jössz majd el hozzánk. Majd ami jó lesz mind a kettőnknek. Majd hívlak.  Millió puszi, Bells

Miután elküldtem az utolsó választ is, a hasam jelezte, hogy éhes, így lementem a konyhába. Összedobtam egy szendvicset,majd vissza felmentem a szobámba. Miközben ettem, megnéztem a híreket és a twitter-emet is.  Most látom, csak, hogy Demi lett az egyik új mentor az x-faktor –ban.
Szerintem nagyon ügyes lesz és megmondja majd a véleményét mindenkinek. Büszke vagyok rá.
Írtam is neki egy twitt-et.

@ddlovato te egyre jobb és jobb vagy J Csak, így tovább!  

Miután megettem a szendvicset, csörögni kezdett a telefonom!

-           Igen tessék!- szóltam bele

-           Helló! Itt Niall beszél!- szólt bele

-           Miben segíthetek? –kérdeztem tőle

-           Te mióta ismered Demi Lovato-t? –kérdezte tőlem

Ezen elnevettem magamat. Mondta, hogy mennyire szereti Demi Lovato-t és szeretne vele majd találkozni egyszer.

-           Az unokanővérem, szóval elég rég óta ismerem. – mondtam mosolyogva és vártam mit mond erre, de nem szólt senki sem bele.

-           Hahó Niall …itt vagy? –kérdeztem

-           Liam vagyok! Niall most nem tud megszólalni. – szólt bele

-           Ömm… oké! De ezért hívott fel? És honnan tudja a számomat? tudtommal senkinek nem adtam meg. –kérdeztem tőle

-           Fogalmam nincsen! Talán Louis-tól van meg neki.  És el szeretnénk hívni titeket egy kirándulása ma délután. Ráértek? –kérdezte

-           Én ráérek, de Lizzy dolgozik. Ő nem tud jönni. Szóval be kell érjétek velem. – mondtam

-           Jó rendben. Olyan 2 óra múlva érted megyünk. Addigra készülj el. Szia! – köszönt el, majd lerakta 

Visszapillantottam a laptopomra, ahol Demi válaszolt is.

@bells_miller te is olyan jó, vagy mint én : D Hallani akarom azt a csodaszép hangodat.
@ddlovato ígérem hamarosan hallani is fogod J

Kiléptem mindenből, majd kikapcsoltam a laptopot. Levittem a tányért, majd elmostam. Eszembe jutott, hogy el kellene menni a boltba. Így becsuktam a házat és elindultam a boltba. Egy 10 percnyi sétára volt egy kis bolt. Ott bevásároltam mindent, ami kellhet, majd hazamentem. Hazaérve, bementem a konyhába, majd leraktam a szatyrokat az asztalra és elkezdtem kipakolni belőle. Miután végeztem, felmentem a szobámba készülődni. Ami rajtam volt ruha az jó volt, csak felhúztam az egyik kedvenc tornacipőmet, hajamat felfogtam telefon a zsebbe és készen is voltam. Lementem a nappaliba és ott vártam a fiúkat. Írtam egy levelet Beth-nek, hogy ne aggódjon értem, ha nem találna itthon mikor hazajön.  Miután megírtam a levelet és kiraktam a hűtőre, akkor dudáltak a fiúk. Bezártam a házat, majd beszálltam a fiúk nagy fekete kocsijába. Louis vezetett, Niall ült mellette, hátul meg  Zayn, Harry és Liam ültek hátul.
Sziasztok! – köszöntem nekik
Hali! – köszöntek egyszerre
Niall jobban vagy már? –kérdeztem a szőke fiútól 

      Igen már meg vagyok. –mondta hátrafordulva és mosolyogva

Az út további része csendben telt. Csak a fiúk szólaltak meg néha. Én csendben ültem és bámultam kifelé az ablakon.  
  Hová megyünk? –kérdeztem meg egy idő után 
 Majd meglátod. – mondta mosolyogva, majd rám kacsintott
Nem szóltam semmit sem, csak néztem továbbra is ki a fejemből és vártam,hogy megérkezzünk.
Kb. egy fél órás kocsikázás után, végre megérkeztünk a helyszínre. Egy csodaszép vízeséshez. Én még életemben nem láttam ilyen szép vízesést. Kiszálltunk a kocsiból, majd elindultunk a vízesés felé, ami előtt egy újbóli fél órás úton kellett menni, hogy odaérjünk.  Miután odaértünk, alig volt időm pihenni, a fiúk azt akarták, hogy másszunk fel a tetejére, hogy onnan is megnézzük ne csak alulról.

- Ti meg vagytok hibbanva?  – kérdeztem tőlük Tudjátok mekkora magas az? És nézzétek meg milyen sziklákon kell felmászni. Én oda fel nem megyek. – mondtam mérgesen
Az már biztos, hogy én oda fel nem megyek. Mi van, ha valaki leesik? Csúszósak azok a kövek nagyon is.
- Ugyan már Bell. Jó lesz az meglátod majd.  Gyere már léci. – mondta mosolyogva Niall, közben megfogta a vállamat.
Nagyot sóhajtottam, majd megfogtam a kezét, amivel a vállamat fogta.
- Egyszer a jó szívem a sírba fog vinni esküszöm. –mondtam, majd elindultam a fiúk után felfelé oldalt.
Én mentem leghátul, mögöttem meg Harry ment. Liam ment elől mert ő a csapat esze. Ő mindent tud.  Mikor végre az első pihenőhöz értünk, rögtön szóltam, hogy álljunk meg kicsit pihenni. Egy 15 perc pihenő után indultunk volna tovább, de megcsúsztam az első kövön és ráestem a bal lábamra. Próbáltam felállni, de nem nagyon ment. Mondtam neki, hogy hagyjanak itt egyedül ők menjenek tovább, de nem engedték. Itt hagyták nekem Louis-t, mondván vele nem fogok unatkozni.
Egy darabig csendben ültünk, de aztán mind a ketten egyszerre szólaltunk meg.
- Kezd te! –mondta
- Mesélj valamit magadról. – kértem
- Hölgyeké az elsőbbség. – mondta mosolyogva
-  New York-ban születtem és ott is élek a szüleimmel. Testvérem nincsen, egyke gyerek vagyok. Idén Májusban végeztem el a középiskolát. Nagy nehezen, de elengedtek ide LA-be. Beth-el régóta ismerjük egymást. Neki van egy bátyja. Szeretek énekelni, gitározni és néha táncolni is. Van egy tetoválásom a nyakamon és van egy a lapockámon is. Szeretnék majd énekesnő vagy táncos egyszer. – meséltem magamról neki.
- Én Doncaster-ben születtem. 4 húgom van.  A szüleim egy éve váltak el. 2010-ben jelentkeztem az x- faktorba, egyénileg, de nem jutottam tovább. Simon összerakott minket a fiúkkal és így lettünk One Directon. A 3. helyezést értük el. Imádok zenélni és a fiúkkal lenni. A fiúk a banda bohócának tartanak. Én vagyok a legidősebb. Imádom a csíkos felsőket és a hózentróger-t.  Ja és ritkán hordok zoknit. Kb. ennyi lenne. – mondta mosolyogva
Ezután még beszélgettünk jó pár dologról. Például, hogy hogyan szerettük meg a zenélést. Miután a fiúk megérkeztek, valahogyan engem le kellett vinni. Én mondtam, hogy leugrálok fél lábon, de nem engedték. Zayn felvett a hátára és levittek engem. Ahogyan leértünk, ott már leszálltam a hátáról és egyedül mentem a kocsiig. Ott beszálltunk és irány a kórház.  A kórházig majd meg vesztem, ugyanis elkezdett jobban fájni a bokám, nem is kicsit. Beérve a kórházba, Lous felvitt az ölébe. Ott megint várni kellett, hogy sorra kerüljek. Ott ültünk a váróba még vagy 20 percet, mire behívtak. A fiúk nem jöhettek be velem. Kicsit féltem, hogy mit fognak majd mondani. Elmondtam, hogy mi történt velem, majd megnézte a lábamat. Csináltak egy röntgent róla, hogy megnézzék nem-e tört el. Sajnos viszont eltörött.  1hetes fekvő gipsz aztán meg 2 hetes járó. Begipszelték a lábamat, ideadták a papírokat, majd kimentem a fiúkhoz.
Nem szóltam semmit sem, mert elfáradtam nagyon és a lábam is fáj. A fiúkra támaszkodva, lementünk a kocsiig, onnan meg hazavittek. Bár még ők szerették volna, ha elmegyek náluk egy kicsit, de nem volt már kedvem semmihez sem.  Hazavittek a fiúk, majd besegítettek a házba.Már Beth otthon volt. Nem örült annak, amit látott. Leültünk mindannyian a nappaliba. Én lefeküdtem a kanapéra és egy párnát raktam a lábam alá. Elmeséltünk mindent Beth-nek, hogy mi történt. Jobban mondva a fiúk meséltek, én csendes üzemmódban voltam.  Még egy darabig itt voltak a fiúk, aztán felbicegtem a szobámba, megmosdottam úgy ahogy tudtam, felvettem az aló ruhámat, majd befeküdtem az ágyba és aludtam is.

5. fejezet

Egy baráti randevú 

Sziasztok! Tudom régen volt már rész,de közbejött egy pár dolog.Szomorú vagyok,mert se nem kaptam egy komit sem és a versenyre sem jelentkezett senki sem. Ezután meg fogom gondolni,hogy talán folytassam-e a történetet.Van-e értelme folytatnom.Tudom nektek nem számít semmit a komment,

de nekem igen is nagyon számít a véleményetek.Ebből tudom,hogy mit rontok el,vagy éppenséggel mi a jó.A kritikákból tanul az ember. Szóval ehez a részhez legalább kérek 5-6 komit és oldalt kiteszek egy szavazást! Szavazzatok,hogy érdemes-e folytatnom a történetet!

Legszívesebben otthagytam volna és bezárkóztam volna a raktárba. Nem gondoltam,ha idejövök Lizzy-hez,akkor összetalálkozom vele. Nem akartam ezt.
- Bells, hogy megváltoztál!- mondta Carlos
- Igen valóban megváltoztál!- mondta a másik két srác,csak ő nem szólalt meg. De hát mit vártam misz tökéletes uraságtól
- Köszönöm fiúk! Már is hozom a rendeléseteket!- mondtam,majd elmentem onnan vissza Lizzy-hez
- Nem hiszed el Beth,kikkel találkoztam. - mondtam neki,közben odaraktam a kávét főzni.
- Kikkel?- kérdezte kíváncsian
- A Big Time Rush-os fiúkkal!-mondtam
- Ez komoly?-kérdezte csodálkozva
- Bizony az! És hozzám sem szólt ő felsége, nagyképű uraság. - mondtam,közben kivettem a dobozból az egyik csokis muffin-t és ráraktam egy szalvétára. A kávék is idő közben lefőttek. Kiöntöttem őket  4 csészébe, majd a muffin-al együtt,felraktam őket egy tálcára. Megindultam vissza a fiúkhoz. Leraktam a 4 kávét eléjük és a muffin-t is,majd menni készültem,de Logan megfogta a kezemet és visszahúzott.
-Mit szeretnél?-kérdeztem tőle nem valami kedvesen
-Találkozzunk ma munka után! Jó lenne beszélgetni egy kicsit.Itt a számom.Hívj fel ha végeztél és érted jövök.-mondtam,majd a kezembe nyomott egy papírdarabot.
Halványan elmosolyodtam,majd visszamentem Beth -ez. A munka további idejében nem szóltunk semmit sem egymáshoz.Törődtünk a saját dolgunkkal. A fiúk mikor mentek elfelé, Logan rám mosolygott.Mindig is jóban voltunk.Mind a három fiúval. Ha James-el balhéztunk vagy valami,valamelyik fiú mindig ott volt nekem. Olyanok voltak nekem mint egy plüssmaci,akit ölelhetek magamhoz. Persze csak képletesen.
Ma egészen délután 4-ig dolgoztunk. Rendesen el is fáradtam,de nem volt szívem lemondani a találkát Logan-al. Először még hazamentem Beth-el,hogy át tudjak öltözni,meg egyek is valamit. Nem volt már valami nagyon meleg,ezért úgy öltöztem,hogy azért jó legyen ha estére jönnék haza és ha hideg is lenne. Hajamat kivasaltam, sminket nem raktam fel. Most nem volt kedvem hozzá.

Lementem a konyhába,ahol Beth már csinált is magunknak enni. Előtte felhívtam Logan-t,hogy jöhet értem,de a házunkhoz jöjjön ne a kávézóhoz. Megmondtam a címet is,majd leraktam a telefont és enni kezdtem. Kicsit sajnáltam itt hagyni egyedül Beth-et, de megnyugtatott,hogy nem kell,mert el lesz ő egyedül.
Pont mikor befejeztem az evést,dudáltak. Elköszöntem Beth-től, felálltam az asztaltól,majd telefon a zsebbe és kimentem a házból,egyenesen Logan kocsijához. Beszálltam,majd elindultunk valamerre. Mondtam neki,lehetőleg ne vigyen enni sehová sem mert most laktam jól.Egy óra kocsikázás után, megérkeztünk egy számomra ismeretlen helyre. Egy csodaszép mező volt az, telis tele virágokkal és volt ott egy vízesés is.
Csodaszép hely volt.Kiszálltunk a kocsiból,majd mentünk egy kicsit,aztán egy nagy fa alá leterítettünk egy plédet.Leültünk rá,majd beszélgetni kezdtünk.
-Na mesélj Turbónyuszi ,mi történt veled mióta nem láttalak?-kérdezte huncutan el mosolyodva
Tudta nagyon jól,hogy utálom ha így hívnak. Ugyanis egyszer sok energiaitalt ittam meg mikor valami film maratont csináltunk és fenn akartam lenni,ezért megittam vagy 6-7 Red Bull-t.Szóval ezért vagyok Turbónyuszi.
-Hát sok minden,azért nem annyira. Szóval miután eljöttem tőletek, hónapokon át csak szenvedtem és kínlódtam.Aztán nagy nehezen rendbe szedtem magamat.Most végeztem el a gimnáziumot és kikönyörögtem,hogy had jöjjek el nyárra ide a legjobb barátnőmhöz.És hát már kb. itt vagyok vagy 2 hete.Nem számolom mióta.És ott dolgozom a kávézóban,mert kell a pénz,hogy vegyek magamnak kocsit,meg eltartsuk magunkat Lizzy-vel.Röviden tömören ennyi! Te jössz!-mondtam mikor mesém végére értem
-Nagyon szar volt nélküled miután elmentél tőlünk...
-Mert nem volt ki főzzön nektek egy normális kaját.-mondtam nevetve
-Lehet.-mondta mosolyogva  Szóval,visszatérve.Sok koncertre jártunk.Kiadtuk az új lemezünket.A sorozatot is forgatjuk közben.Akkor indítottunk egy turnét.Kiadtuk a Big Time Rush sorozatunkat filmben is.Annak nemrég volt a premierje.Folytatjuk a turnénkat és sorba járunk rájuk.Most van egy kis pihenőnk és ezért vagyunk most itt.-mesélte el ő is mi volt velük.
Egy ideig még beszélgettünk különféle dolgokról,de utána elsétáltunk a vízeséshez.Csodaszép volt.Főleg így,hogy most megy lefelé a nap.Még egy darabig csodáltuk,aztán visszaindultunk a kocsihoz,beszálltunk és elindultunk hazafelé. Engem kirakott a ház előtt Logan,elbúcsúztunk,majd ő hazaindult én meg be a házba.
Biztos voltam benne,hogy Beth már alszik,de világosság jött ki a nappaliból. Lehúztam cipőmet,a kezembe fogtam,majd bementem a nappaliba.Beth a kanapén ült és a tv-t nézte.Leültem mellé,majd én is nézni kezdtem amit épp nézett.Egy darabig bírtuk,de aztán elzártuk a tv-t és elmentünk aludni.Átvettem hálóruhámat,majd hullaként feküdtem be az ágyba.

4. fejezet

Egy régi ,,barát"

Nem annyira sok kedvel,de felraktam! Nekem sokat számítana ha komiznátok! A versenyt meghosszabbítottam még lehet jelentkezni rá!



Miután  végeztem a számmal,levettem a fülhallgatót, majd kimentem a fiúkhoz.
- Igaz szörnyű volt? - kérdeztem tőlük miután kiértem a kis szoba szerűségből.
Remélem nem volt annyira rossz, mint amire gondoltam. Ránéztem a fiúkra és vártam mit mondanak
-Hát... szóhoz sem jutok! Egyszerűen fenomenális volt! Csodálatos a hangod! - dicsért meg Zayn
- Mi is egyetértünk vele! - mondták közösen a többiek
Annyira örültem neki,hogy tetszett a fiúknak a dalom és a hangom is. Nem vagyok egy önimádó ember,de azért jól estek a fiúk dicséretei.Szegény Lizzy meg csak állt kint.Odamentem hozzá és bocsánat képen miért otthagytam,megöleltem. Tőle nem kérdeztem,hogy milyen volt,mert ő már ezt hallotta korábban és tudja milyen a hangom és a szám is.
Még  itt maradtunk a fiúkkal addig míg fel nem vették az a két-három dalt. Kicsit már kezdtem álmos lenni,mert elfáradtam ma a munkába. Szóltam is a fiúknak,hogy én hazamennék mert fáradt vagyok, viszont ők nem nagyon engedtek haza. Így kénytelen voltam maradni. Dalfelvétel után,beültünk egy kávézóba pizza-t enni, közben beszélgettünk és hülyültünk. Úgy viselkedtünk egymással,mintha legalább ezer éve ismernénk egymást.
Sok hülyülés és kajálás után,még elmentünk a parkba sétálni egyet. Itt csend olt és nyugalom.Nem zaklatták a fiúkat a rajongók és titokban reménykedtünk, a paparazzók sem találnak meg minket. Olyan este 11 óra felé keveredtünk haza Lizzy-vel. Jól elfáradtunk ebben a mai napban. A unka miatt is, meg a fiúk is kifárasztottak minket., persze csak jó értelemben.
Reggel alig bírtam kimászni az ágyból. Szerencsére ma péntek van és nem kell sokáig dolgozni,csak délig.
Kimásztam az ágyból,lezuhanyoztam,hajamat feltűztem,majd felöltöztem.

Leszaladtam a konyhába, ahol senki nem volt még. Összeütöttem kettőnknek egy kis rántottát és pont mikor végeztem,akkor jött le Lizzy. Megreggeliztünk,majd elindultunk a munkába. Örültem,hogy ma nem kell sokáig dolgoznunk,így  a délutánunk szabad és elmehetünk várost nézni. Mióta itt vagyok,a városból alig láttam valamit. Ma csak mi ketten voltunk Lizzy-vel. A másik két srác nem jöttek mert szabadnaposok. Szerencsére nem voltak annyian ma mint szokott lenni,így ha nem nagyon voltak,tudtunk beszélgetni,vagy enni is. Bejött egy barna hajú, napszemüveges lány,majd leült a velünk szemben lévő asztalhoz. Most Lizzy-t küldtem oda,hogy vegye fel a rendelését.Kiment,majd két perc múlva vissza is tért. Egy capuccino-t és egy csokis muffin-t kért.Gyorsan megcsináltam,majd Lizzy kivitte neki. Egy olyan 20 perc múlva jött fizetni,de már a napszemüveg nem volt rajta.Olyan ismerősnek tűnt,de nem tudom honnan.Aztán beugrott.

- Hanna Johnson? - kérdeztem tőle 

- Igen! Te pedig Rosabell Miller? -kérdezte 

-Igen! -mondtam mosolyogva  Ezer éve nem láttalak! De megváltoztál. -mondtam neki

- Te sem panaszkodhatsz! - mondta mosolyogva,majd megöleltük egymást 

Aztán elkezdtünk beszélgetni mindenféléről. Hogy mik történtek velünk eddig,ki hogy kerül ide,...stb.

Viszont mondott valamit,amin meglepődtem,hogy Zayn Malik a barátja. Miután Hanna elment, folytattuk a beszélgetést Lizzy-vel.Éppen nagyba beszélgettünk,mikor bejött 4 srác és az egyik hátsó boxba ültek le. Lizzy-re néztem,aki vágot egy gondolkodós fejet,majd rám bökött,hogy én menjek ki. Megforgattam szemeimet és feltápászkodva a székről, odamentem hozzájuk.

- Mit adhatok?- kérdeztem fel sem nézve a kis jegyzetfüzetecskémből. 

- 4 kávét kérünk és egy csokis muffin-t! - mondta ez egyik srác 

- Még valamit? - kérdeztem,majd most már rájuk néztem.

- Nem köszönjük! - mondta egy másik srác 

- Te mit keresel itt?- kérdezte 

- Te mit keresel itt? - kérdeztem tőle