36. fejezet

Vissza a pihenésből

Sziasztok! Megérkezett az új rész! Tudom, hogy már elég későn volt új rész, de folyton írtunk valamiből, vagy valami más jött közbe! Viszont semmi jelét nem láttam volna, hogy izgat titeket a rész, vagy hogy hová tűntem volna el. Ez elszomorított! Kérlek titeket, hogy hagyjatok valami nyomot magatok után ehez a részhez!  Körülbelül 40 részesre terveztem a blogot, de tervbe van egy másik blog is. Meg egy dizájn blogon fejléckészítő is vagyok. Ha rámentek a nevemre, ott kihozza a blogot. Kérhettek fejlécet tőlem! 

Jó pár nap telt el az óta, mióta Párizsban voltunk Louis-sal.  A 3 éves évfordulónkon, megkérte a kezemet. Először csak egy egyszerű gyűrűvel kérte meg a kezemet, és csak utána kaptam tőle egy normális gyűrűt.  Az első gyűrű is tetszett, ezért megtartottam azt is.  Az egy korona alakú vékony gyűrű, aminek a három csúcsába van három pici kis kövecske. Tökre aranyos.  A második egy arany gyűrű, és egy szív alakú gyémánt van benne.  

Sajnos csak három napot lehettünk ott Párizsban. Voltunk sok helyen, köztük a Disney Land-ba is.  Mint két kisgyerek, úgy szabadultunk be oda. Mindenre felültünk, kipróbáltunk mindent, ettünk vattacukrot, Louis lőtt nekem egy plüss macit. Azóta is ez van velem, ezzel alszom. Legalább tudok kit ölelgetni, ha nincs ott Louis. 

Visszatérve a kis pihenésünkből, mindenki oda ment vissza, ahol turnézik.  Louis valamerre Florida-ba ment. Neki sokat kellett utaznia még.  Én szerencsére a közelbe mentem, Törökországba.
Nekem már csak 1 hét maradt a fiúkkal együtt a turnéból. Ezek után szerintem meglátogatom valahol Louis-éket, pár napig, aztán hazautazom, mert elég rég jártam már otthon.   A repülőtérre elém, Kendall jött ki. A többiek gondolom elfoglaltak.

- Szia Turbó nyuszi!  - már megint kezd így hívni.
- Szia Kandiiiiz! – vigyorogtam rá.
Befejezve az óvodás kötözködésünket, bepakoltunk Kendall kocsijába, vagyis valaki másét, aki ideadta neki, és elindultunk a hotel felé, ahol megszálltunk.  Útközben mindenfélét beszéltünk. Mi volt velem Párizs-ban, velük mi volt, míg én nem voltam itt, és ehez hasonló dolgok.  Szerencsére, este nem lesz semmiféle koncert, és tudok pihenni a hosszú repülőút után.  Délután, olyan estefelé, lesz egy sajtókonferenciánk, ahol nekem is meg kell jelennem már. Addigra kialszom magam remélhetőleg.
Odaérve a szállodához, nem volt ott senki sem, a többiek közül.  Megkapva a szobám kulcsát, egyedül indultam fel az adott emeletre a szobámba.  Beérve a szobámba, szét sem volt erőm nézni, csak lehúztam cipőmet, és ruhástul együtt feküdtem be az ágyamba, és úgy aludtam el.

Nem tudom menyi időt aludhattam, de kipihentnek éreztem magamat, amikor felébredtem. Kimásztam az ágyból, majd bementem a fürdőbe letusolni. Miután végeztem, magamra tekertem egy törölközőt, kimentem a szobába és elkezdtem keresgélni a bőröndömbe.

Felvettem egy kissé szakadt hatású farmert, fölülre egy szürke vékony pulóvert, amin Bambi az őzike van. Cipő gyanánt egy rózsaszín magassarkút húztam fel.  Hajamat kifésültem, és felvettem egy fekete kalapot. Sminket most nem tettem fel. Nem volt kedvem hozzá. Úgy gondoltam, hogy jó ez így is.
Miután elkészültem, telefonomat a zsebembe raktam, becsuktam a szobám ajtaját és lementem az étkezőbe hátha van valami ennivaló, mert kezdek éhes lenni, és nem szeretnék rosszul lenni a sajtókonferencián.
Csak James-t találtam az egyik asztalnál ülve kissé magába fordulva. Fel sem nézett, hogy ki állt meg mellette. Nem tudom mi baja lehet.
Leültem mellé,de meg sem szólalt. A menükártyát kezdtem el tanulmányozni. Valami sok választék nem annyira volt, így maradtam a tejszínes csirke, fűszeres burgonyával, és gyümölcssaláta. Miközben ettem, James akkor sem szólt semmit sem. Nagyon gondolkozik valamin. Hirtelen ránézett a kezemre, a szemei kidülledtek, és a gyűrűsujjamat kezdte el bámulni. Gyorsan befogtam a számat mielőtt kiabálni kezdene.
- Igen mielőtt megkérdezed, az ott egy eljegyzési gyűrű. De ne kiabálj. - mondtam halkan.
- Gratulálok! - nyögte ki miután elvettem a kezemet a szája elől.
- Mihez kell gratulálni? - ültek le a fiúk
Válasz képen megmutattam az ujjamat nekik. Hasonlóan reagáltak mint az előbb James. Ők is gratuláltak, majd ettek ők is valamit. Miután mindenki evett, beültünk a kocsiba ami szokott vinni minket különböző helyszínekre. Odaérve a helyszínre, már elég sokan voltak. Sok tv-s kocsi állt a bejárat előtt. Hátramentünk a hátsó bejárathoz. Szerencsére nem volt ott semmi paparazzi, vagy riporter. Bementünk az épületbe, onnan a közös kis öltözőnkbe. Kicsit igazítottak a sminkemen, de többet nem engedtem nekik.
Beszólt a testőrünk, hogy kezdünk. Elindultunk, oda ahol már rengeteg újságíró, paparazzi, tv, és rajongók voltak.  Előttünk volt egy másik zenekar is, akik úgy 5 perce végezhettek.
- Most pedig, következzen a híres Big Time Rush, és a csodálatos Rosabell Miller. - mondta a felkonferáló fickó.
James, Kendall, Én, Logan, és Carlos. Ez volt a sorrend ahogyan leültünk az asztalhoz. Előttünk volt egy kis álló mikrofon, amibe tudunk majd válaszolni ha kérdeznek, és nem kell mindenkinek adogatni körbe a mikrofont.
Sorba jöttek a kérdések. A turnéval kapcsolatban, ha én itt végeztem, hová megyek, és mit fogok csinálni, na meg persze a hőn szeretett magánélet. Minden interjúban, megkérdezik tőlünk. A gyűrűt is észrevették az ujjamon, pedig direkt takartam,hogy ne vegyék észre. Azt mondtam nekik, hogy ez nem eljegyzési gyűrű. Csak a koronás gyűrű volt rajtam, de akkor is gyanakodtak. Ketten akarjuk majd bejelenteni a többieknek, azután a médiának is. Remélem nem fognak ezen rágódni minden nap mostantól.
A sajtókonferencia után, visszamentünk a hotelba. Ma egy kis szabadnapot kaptunk, és a fiúk azt találták ki, hogy menjünk el valamerre egy kicsit bulizni, enni vagy valami ilyesmi.
Benyitva a szobámba, az ágyamon egy kis dobozka várt, mellette pedig egy kis boríték is.

"Szerelmem! Ezt elfelejtettem neked odaadni a kis kirándulásunkon. Ha majd eljössz hozzánk, megkapod a nagyobb üveggel. Addig is ki ne pocsold ; )  Várlak ám nagyon, hogy gyere hozzánk.  
Ölel, csókol, vőlegényed, Louis xoxo"
Elmosolyodtam a levél elolvasása után. Kibontottam a kis dobozkát, és a fiúk parfümje, az Our Moment. Levettem a kupakját, és megszagoltam. rettentően jó illata volt. Elpakoltam a dobozt és a levelet a bőröndömbe.
A fiúk azt mondták majd szólnak, hogy megyünk-e valahová, és hová.
Carlos jött be szólni, hogy valami bálba akarnak menni, szóval úgy öltözzek. Letusoltam, egy szál törölközőben a szekrényem előtt keresgéltem, hogy van-e valami alkalmi báli szerű ruha.

Egyetlen olyan ruhát találtam, ami jó lenne erre az alkalomra. Egy fekete színű, hosszú földig érő ruha, ami ujja nélküli. Hajamat kifésültem, és egy laza kontyba tűztem fel. Egy fekete tollas fülbevalót, és a koronás gyűrűmet vettem fel. Sminkelni nem sminkeltem, csak egy kis szájfényt. Felhúztam egy fekete magassarkút, és felvettem a fekete bőrdzsekimet hozzá.
Úgy volt megbeszélve, hogy lent találkozunk. Leérve, még nem volt ott senki sem. Néhány perc múlva megérkeztek az urak. Eléggé le voltak sokkolva a kinézetem láttán. Mivel elvileg a közelben van az a bál, gyalog indultunk el. Reménykedtünk, hogy nem találkozunk rajongókkal, és legfőképpen paparazzókkal nem.

Egy 15 perc sétálás után, odaértünk a bál helyszínére. Csak úgy nem sétálhatunk be.
- Hogy akartok bejutni? - kérdeztem a jómadarkra nézve.
- Lefizetjük a biztonsági őröket. - hangzott a nagyszerű válasz Carlos barátunktól.
Mi csak a szemünket forgattuk erre.
- Vagy esetleg, te Bell, bevehetnéd a csáberődet, és szépen kérve, behívnál minket a bálba. - nézett rám Carlos.
Én tiltakoztam ez ellen. De nagy nehezen belementem.Odamentem a biztonsági őrhöz, és Carlost idézve, bevetettem csáberőmet, és sikeresen beengedett minket a bálra. Ahogy beléptünk az ajtón, próbáltunk láthatatlanok maradni, de nem nagyon sikerült. Nem foglalkoztunk senkivel sem. Jól éreztük magunkat. ittunk, ettünk, táncoltunk, hülyéskedtünk, buliztunk. Hajnali 1 óra körül kerültünk vissza a hotelba. 

35. fejezet

Irány Párizs!

Sziasztok! Tudom, hogy már bőven 1 hónapja lassan nem volt rész, de nyár utolsó heteiben dolgoztam, és nem volt időm semmire sem. Aztán elkezdődött az iskola, és 12. lettem, azaz érettségizni fogok Májusban.
Minden nap fél 3 után jövök haza, és nem a blog a legfontosabb, hanem a tanulás. Remélem azért olvassa még valaki a blogomat. Megpróbálok ezek után minden hétvégén hozni részt. Akár kettőt is ha úgy van ihletem, és időm is. Viszont ennek a blognak lassan vége lesz. De van két másik blogom még. A nevemre rámentek, és kihozza őket!  Kérlek titeket, hogy akik még követnek, olvasnak engem, az írjanak egy komit ide alulra. Nem kell hosszút, csak pár szót, hogy én még olvaslak, vagy ilyesmi! 

Reggel 8 óra környékén ébresztett Louis. hogy 1 óra múlva indul a repülőnk, még mindig nem tudom hová. Kimásztam az ágyamból, bementem a fürdőbe, a ruháimat ledobáltam magamról, és beálltam a tusoló alá.  Most nem akartam sokáig áztatni magamat, mert ha jól tudom, akkor repülővel megyünk, és kb. 1 óra múlva fog indul. Kilépve a szobámba, Louis már boxeralsóban állt előttem, és várt a sorára. Nyomtam egy csókot a szájára, és úgy engedtem fürödni.  Elkezdtem öltözni, abba, amit tegnap már kikészítettem. Nem tudom hová megyünk, és milyen idő lesz ott, ezért hosszúnadrágot vettem fel, felülre egy atlétatrikót, és farmermellényt, valamint az egyik kedvenc tornacipőmet vettem fel. Mire végeztem, Louis is kijött a fürdőből, és elkezdett öltözni.

Lementünk megreggeliztünk gyorsan, megfogtuk a csomagokat, kiléptünk a szállodán, ahol számomra egy ismeretlen kocsi várt.
- Ez meg kié? – kérdeztem csodálkozva.
- Az egyik itteni barátomé. Ideadta, hogy ezzel menjünk. – mondta, majd elvette a bőröndöt a kezemből, és elkezdte bepakolni. 
- Mondjuk repülővel gyorsabb lett volna, és nem kellett volna olyan sokat utaznunk. – gondolkozott el, én meg elkezdtem nevetni, mert olyan hülye fejet vágott közben hozzá.
- Na mind egy is már, induljunk akkor elfelé. – mondta, majd beültünk a kocsiba, és elindultunk még most sem tudtam hová.
Út közben valamikor bealudtam, és csak akkor keltem fel, amikor megálltunk tankolni, pihenni egy kicsit, és enni valamit. Most sem ettem sokkal többet, mint mostanában szoktam, és ezt Louis észre is vette.
- Ez neked kaja volt? A fél fogamra sem volt elég! Egyél nekem normálisan! – fakadt ki kissé Louis, felállt az asztaltól, eltűnt, és mikor visszajött, letette elém egy nagy tál gyros tálat. Sóhajtottam egyet, és Louis őfelsége kedvéért enni kezdtem. Úgy nagyjából a felét megettem. A többit meg Louis bezabálta. Úgy evett, mint aki sosem evett volna. Niall elbújt benne, vagy mi lett vele? Régebben nem bírt volna ennyit enni.
Kajálás után, elindultunk újra, de ismét bealudtam. Nem tudom, lehet a sok kaja miatt.  Arra ébredtem csak fel, hogy megérkeztünk az úti célunkhoz, és a szállodában vagyok, vagyis gondolom, mert Louis most tett le az ágyra.
- Hol vagyunk? – kérdeztem kissé rekedtes hangon.
Nem szólt semmit sem, csak megfogta a kezemet, és az erkélyhez vitt. Kinyitotta az ajtót, és elém tárult valami meseszép látvány. Némán néztem a tájat, aztán hosszas nézelődés után, megláttam az Eiffel Tower-t. Ránéztem Louis-ra, aki csak mosolygott, és engem nézett. Nem szóltam semmit sem, hanem megcsókoltam. Percekig csókoltuk és öleltük egymást, azután kiültünk a teraszra, és gyönyörködtünk a tájban.
- Nem megyünk város nézni? Vagy fáradt vagy, és nincs kedved hozzá? – kérdezte Louis, közben lágyan megsimogatta a karomat.
- Nem bánom, menjünk. – mondtam, majd felálltam a székből. 
A fényképezőgépemet kivettem a bőröndömből, mert fényképezgetni akarok dolgokat.
Elindultunk, és sorba néztük azokat a dolgokat, amik az utunkba estek. Nem sok mindent néztünk, mert kezdtem fáradt is lenni, meg van még 2 egész napunk megnézni a nevezetességeket. 

Visszaérve a hotelbe, felmentem twitterre, és kiraktam egy képet amit ma csináltunk hazafelé jövet.

Vágjunk hülye képet, amikor közös képet akarsz csinálni a szerelmeddel, @Louis_Tomlinson -al Parizs-ban <3

Vacsorázni nem is vacsoráztunk semmit. Jobban mondva, ettünk valami sült szendvicset, de én még éhes voltam.
- Te nem vagy éhes? – néztem Louis-ra.
- Csak egy kicsit. Hozzak valamit? – kérdezte.
- Lemegyek én, és keresek valami kaját. – mondta mosolyogva, nyomtam egy puszit a szájára, majd elindultam le a földszintre a konyhába, valami ennivalóért.
Ugye, mikor ideértünk, én aludtam, és nem láttam mi merre van. Meg az előbb sem figyeltem mi hol van.  Nagy nehezen megtaláltam az ebédlőt. Mivel már fél 9 is elmúlt, senki sem volt lent, aki evett volna. Az egyik pincérhez odamentem, aki az asztalokat szedte lefelé, és megkértem, hogy ami volt vacsora, abból két személynek egy adagot tudna-e adni, mert nem voltunk itt, amikor a vacsora volt.
Szerencsére, kedves volt, és megértő. 15 perc múlva visszatért egy táskával a kezében, amiben a vacsora volt. Megköszöntem, és elindultam vissza a szobánk felé. A szoba számát sem jegyeztem meg annyira, szóval csak halványan emlékeztem rá.  Nagy nehezen, a szobát is megtaláltam.
- Már indulni akartalak megkeresni. – támadott le aggódva Louis
- Nyugi van, itt vagyok! Csak nem emlékeztem a szoba számára, és pár percig itt bóklásztam. – mondtam, közben leraktam a vacsorával teli szatyrot az asztalra. Kipakoltam a táskából, magam elé vettem egy tányért, és ennyi kezdtem. Valami zöldséges rizs volt, tejszínes csirkével, és saláta.

Vacsora után, elmentem megfürödni, én után Louis ment. Közben a twitteren és instagramon lógtam.
Instagram-ra is raktam ki egy képet, amit ma csináltam az Eiffel toronyról.

Paris a szerelem városa az én szerelmemmel.

Még egy kicsit nézelődtem neten, aztán kikapcsoltam a laptopomat, és lefeküdtünk aludni, mert eléggé elfáradtunk ma.

34. fejezet

Meglepetés

Sziasztok! Bocsánat, hogy nem hoztam, pedig ígértem, de sok minden közbejött ismét. Kórhát, munka, stb.
Viszont nem komizott senki sem, és szavazat sem volt. Ezek viszont nagyon is elszomorítanak!
Kérlek titeket, mondjatok akár egy pici véleményt a részről, és valahogy jelezzétek nekem!


- Ébresztő! Hasadra süt a napocska! - kiabálja valaki mellőlem?
Mit keres valaki az ágyam mellett, és hogy jött be az ajtón, ha becsuktam?
- Aludni akarok még! - nyöszörögtem, és megfordultam a fal felé.
Azonban az a valaki, lerántotta rólam a lepedőmet, és ennek következtében, a nap a szemembe sütött.
- Bell, gyerünk kelj már fel!- nyaggatott, azt hiszem  Kendall.  - Megyünk kosarazni reggeli után. - mondta, majd ki is ment a szobámból.
Nagy nehezen kimásztam az ágyamból, és a fürdő felé mentem. Megnéztem a tegnap készült tetoválásomat.
A nájlont levettem róla. Tökre jó lett. Ledobáltam ruháimat magamról, letusoltam gyorsba, hogy felébredjek kicsit, egy törölközővel szárazra törölgettem magamat, kimentem a szobámba vissza, keresni valami ruhát.
Magamra rángattam egy farmernadrágot, egy egyszerű pólót, és egy tornacipő. Hajamat megfésültem, és szabadon hagytam. Felhúztam pólómat, és csináltam egy képet az új tetkómról a fürdőben a tükörben.

Új szerzeményem! Még otthon megcsinálták a körvonalait, de nem bírtam várni, míg haza nem érek,
így elmentem egy tetováló szalonba, és befejeztettem. egyszerűen IMÁDOM <3 

Miután kiposztoltam twitterrre, lementem a többiekhez reggelizni. Egész végig nem szóltam semmit sem, csak ettem csendben. Mostanában vagy müzlit, gyümölccsel, vagy gyümölcsöt magába, hozzá pedig valami gyümölcslevet.
Ahogyan Kendall mondta az ébresztésemnél, reggeli után, mi ketten, meg Carlos, kimentünk kosarazni kicsit.
Eleinte tiszta béna voltam, de a végér már elég ügyes voltam. Kissé leültem pihenni egyet. Felnéztem twitterre. Elég sokan írtak a képem alá, amit kiraktam még reggel. Valakinek tetszett, és valakinek pedig egyáltalán nem.  Nézegettem a híreket, hogy ki mit írt, vagy rakott ki, és észrevettem, hogy Louis kiírta, hogy irány Németország!  De hisz mi is itt vagyunk Németbe, és tudnánk találkozni. A fiúkat itt hagyva, mentem vissza a  szállodába. A szobám előtt, viszont várt valaki. Megfagytam!
- Nem is örülsz nekem? - kérdezte, közben odajött hozzám
- Dehogy nem, csak nem számítottam rád! - mosolyodtam el, és a nyakába borultam.
Annyira örültem neki, hogy 2 hónap után, láthatom végre, hogy meg sem tudtam szólalni.  Hosszú ölelkezésünk után, behúztam a szobámba, magunkra zártam az ajtót, ezúttal többször is ellenőriztem, hogy tényleg bezártam- e, majd egymásnak estünk, mint két szerelmes oroszlán.
*****
- Van egy meglepetésem a számodra. - mondta Louis
- Igen? És mi az? - könyököltem fel.
- Azért meglepetés, hogy titok maradjon. - mosolygott, azzal az édes mosolyával  Egyébként meg, tetszik a tetkód. - simított végig az oldalamon ahol a tetkó volt.
- De ahogy látom, neked is van egy pár. - mondtam, és a csuklóját néztem, ahol a számomra új tetkó volt.
- Meddig maradsz? - kérdeztem néhány perc csend után.
- Meddig maradjak? - nézett rám.
- Sokáig. - mosolyogtam rá.   Nekem úgy 2 hét múlva vége a srácokkal a turnénak, és megyek haza. Jöhetnél akkor velem haza. - néztem rá.
- Nem lehet, tudod, hogy még van egy hónap a turnéból. De, a jó hír, hogy most kaptunk három napot, így itt leszek veled. - mondta, majd megcsókolt.
Kopogást hallottunk az ajtómon. Csendre intettem Louis-t.
- Ki az? - kérdeztem
- Kendall vagyok. Minden rendben van? Otthagytál minket, és azt hittük valami bajod esett. Minden rendben van? - kérdezte aggódva
- Persze, csak feljöttem letusolni, mert kimelegedtem, meg kicsit pihenni akartam még ebéd előtt egy kicsit. - hazudtam neki.
- Jó, de egy 20 perc múlva ebédelünk, azután meg próbálunk a holnap reggeli fellépésünkre. - mondta, majd azzal el ment?!
- Most mi lesz? - néztem Louisra, miután megbizonyosodtam, hogy elment Kendall.
- Én itt maradok míg ti lent ebédeltek, azután pedig valami lesz. Kitalálok valamit. De szerintem fel kellene öltöznünk. - mondta, közben felült
Nagy nehezen felültem én is az ágyon, nyomtam egy puszit a csupasz vállára, és bementem a fürdőbe. Letusoltam, megtörölköztem, felvettem a fehérneműimet, majd kimentem a szobába. Louis addigra már felöltözött, nagy bánatomra. Kivettem a ruhadarabokat a szekrényből, és felöltöztem.

Ritkán hordok szoknyát, általában nadrágot, vagy ruhát szoktam. Szoknyát ritkán, de szoktam néha.
Nem akartam itt hagyni Louis-t, de muszáj volt. Nagy nehezen elköszöntem tőle, és indultam le ebédelni.
Most sem ettem valami sokkal többet mint reggel.

Mai szerény ebédem! Jó Étvágyat!

Kiraktam twitterre, aztán nekikezdtem enni. Most kissé siettem is, amit Logan észre is vett.
- Hová sietsz ennyire? Talán valakit bújtatsz fent magadnál? - kérdezte, közben a szemembe nézett mélyen.
- Nem sietek, és nem bújtatok senkit sem. - mondtam, közben befejeztem az ebédem evését.

Elköszöntem, és mondtam, hogy megyek fel a szobámba, átveszem a cipőmet, aztán jövök le, és mehetünk próbálni. Ez részben igaz is volt. Felfelé menet a szobámba, a liftben megszólalt a telefonom, hogy sms-em jött.  ,,Tudom, hogy Louis ott van a szobába. Velem beszélt még tegnap, hogy melyik hotelben vagyunk, és te hanyas szobában vagy. Reggel én hoztam el, míg ti kosaraztatok. Maradj csak nyugodtan vele a szobába, vagy menjetek el sétálni egy kicsit. A többiekkel majd én beszélek. ; ) xo Logan"    Hirtelen nem is tudtam, hogy mit csináljak. Örüljek, vagy mérges legyek. De nem tudtam mérges lenni.   ,,IMÁDLAK TE BOLOND = ) "    

Felérve a szobámba, Louis az ablakomnál állt, és az ágyamon az egyik kisebb bőröndöm volt.  Odamentem hozzá az eblakhoz, és hátulról átöleltem derekát.

- Te kis sunyi. Logan elmondta! - mondtam mosolyogva.
- Micsodát? - kérdezte, mintha nem lenne semmi sem.
- Azt, hogy beszéltél vele, hogy hol szálltunk meg, hányas szobában vagyok, és ő ment ki eléd a reptérre. - mondtam, közben elengedtem.
- Ja, hogy azt! - vigyorgott, majd megcsókolt  Csak meg akartalak lepni téged. - mondta csókunk után
- De mi ez a bőrönd az ágyamon? - kérdeztem érthetetlenül, közben az ágyon lévő bőröndre mutattam.
- Utazunk el. - mondta mosolyogva.
- De mégis hová? És mennyi ideig? A fiúk és a menedzserem ki fog készülni. - idegeskedtem.
- Az titok ,hogy hová megyünk, és ne aggódj, már mindent elrendeztem. De viszont csak három napot kaptunk. Ma délután indulunk, holnap és azután ott leszünk, és utána jövünk haza. Vagyis mindenki oda ahol fog turnézni. - mondta.
Elsőnek nem tudtam mit mondjak, aztán a nyakába ugrottam, és csak öleltem, és csókoltam őt.
A nap további részében, maradtunk egy kicsit  a szobába, aztán elmentünk sétálni, és vásárolni egy kicsit.
Olyan 10 óra körül értünk vissza a szállodába. Találkoztunk a fiúkkal is. Nem voltak mérgesek, de a menedzserem kissé ki volt akadva. Már egy jó ideje, utálom a pasast.
Louis az én szobámba szállt meg. Azt mondta, hogy holnap reggel már repülünk el, de azt nem mondta, hogy hová megyünk. Kissé izgulok, hogy hová visz el, ami ennyire titkos.

Blogverseny!

Sziasztok!

Most nem egy résszel jöttem, hanem szeretnélek kérni titeket, hogy indultam egy One Direction oldalon egy blogversenyen, és kérlek titeket, hogy szavazzatok rám!
Csak akkor érvényes, ha az oldalt is lájkoljátok! Tehát elsőnek az oldalt, azután a képemet lájkoljátok!
Lentebb megtaláljátok a linket, ahol van a képem.
Sokat segítenétek nekem ezzel!! A részt, valamikor a héten fogom hozni! Igyekszem vele minél hamarabb!

xoxo Lena

Blogverseny

33. fejezet

Szabadnap

Sziasztok! Meghoztam a következő részt! Hétfőre ígértem még a múlt héten, de nem tudtam sajnos hozni, mert meggyszedés volt mindenütt és nem tudtam annyira semmit sem írni. Szomorú vagyok nagyon is, hogy semmi szavazás, komment, vagy oldalt a chat-ben nem írtatok semmit sem. Belekezdtem egy harmadik blogba is. A nevemre kattintva elérhetitek azt a blogot. Kérek mindenkit, hogy valahogy jelezze, hogy milyen lett ez a rész!!!

//2 hét múlva//

2 hosszú hét telet el. A fiúk hazajöttek, voltunk strandon, Louis unokatesójának az esküvőjén is voltunk, de csak mi ketten Louis-al, mert nem akartunk, hogy rajongóktól, valamint a sajtótól zengjen a környék és ne lehessen nyugodtan ünnepelni.  Az esküvő előtt jöttek két nappal haza. A többiek is hazajöttek, nem csak Louis. Az esküvő után, sajnos vissza kellett menniük turnézni, de Louis megígérte, hogy a jövőhéten az évfordulónkra hazajön, vagy valakit küldet értem és vele lehetek.
A héten kezdődött el az én kis turném is. És nem mással mint a Big Time Rush fiúkkal. Én leszek pár helyszínen az előzenekarjuk. Kicsit furcsa volt eleinte, de már megszoktuk egymást. Együtt utazom velük a turnébuszukkal, mert úgy könnyebb.
Lizz is elkezdett koncertezni. Ő még csak 3 napja, én már a múlt hét péntek óta, vagyis már van egy hete.
Nem leszek sokáig velük, mert a fiúk sok helyre mennek én csak 1 hónapig leszek velük.
Az egyik közeli állomásra, jöttek anyuék is velünk és az egyik számnál csatlakozott hozzám a nővérem is.
Sokan nem tudták, de neki is jó hangja van. De ő nem szeretett volna énekesnő lenni. Inkább modell lett.
Ma kaptunk egy kis szabad napot, hogy pihenhessünk. Délelőtt lesz egy reggeli műsorban szereplésem James-el meg Carlos-sal, de utána a délutánunk szabad lesz. Nem tudom még, hogy mit fogok csinálni, de majd még kitalálom.

Ezt a ruhát viseli Bella.

Carlos és James az eseményen.

A KissFM rádiónál voltunk hivatalosak. Több híresség is ott volt, nem csak mi. Előtte végigvonultunk a vörös szőnyegen. Külön én és külön a fiúk is.  Mi olyan 10 óra körül kerültünk adásba. A szokásosakat kérdezték, de azért a magánélet sem maradhatott el.
R: Carlos, úgy tudom, hogy Alexa Vega-val vagy együtt. Igaz ez?

C: Igen igaz! És jól meg vagyunk együtt! 

R: És te James? Te jársz valakivel most? 

J: Nem most nem járok senkivel. A banda és a turné lefoglalja minden szabadidőmet. 

R: Bella, te pedig Louis Tomlinsonnal jársz, a híres One Direction banda tagjával. Megvagytok egymással?

B:  Persze, megvagyunk nagyon is jól egymással.
Ezek a hülye kérdések. Igen ezzel a személlyel jársz, és meg vagytok? Nem, a szakítás szélén állunk. Szerinted?  Tiszta ideg lettem ezektől az idióta kérdések miatt. Alig vártam, hogy végezünk.
Végül kitaláltam, hogy mit csinálok délután. Elmegyek egy tetkószalonba és befejeztetem a tetkómat amit a múlt héten csináltattam még Zayn-el és Louis-al együtt. Egy álomfogót a bal oldalamra. Egyszerűen imádom az álomfogókat. Ezt még Lizzy szerettette meg velem. Ő is teljesen odáig van értük. A reggeli rádiósműsor utána hazamentünk, vagyis a hotelünkbe ahol megszálltunk erre a pár napra.
- Éhes vagyok! - mondta Carlos ahogy beléptünk a hotel ajtaján.
- Hamarabb te sem tudtál volna szólni? Ott voltunk a városban.- kérdeztem tőle.
- Most korgott a hasam és nem egy fél órával hamarabb jó? - mondta és bevágta a durcás kislányt.
- Ment az étkezőbe. Biztos van valami kaja ott. Fal fel mindet. - mosolyogtam rá, közben hátba veregettem.
Az említett éhenkórász elindult enni valamerre, mi meg a lift felé, fel a szobánkba. Nekem külön szobám van, mivel lány vagyok, a fiúknak pedig egy nagy szoba van. Képzelhetem mekkora kupi lehet ott. De inkább nem képzelem el, mert a végén rosszul leszek. Kicsit pihentem a szobámban, majd délután  3 óra körül elindultam a városba keresni egy tetoválószalont. Fél óra mászkálás után, találtam is egyet. Bementem, mondtam, hogy ami az oldalamon van tetoválás, be szeretném fejeztetni, mert messze lakom innen és nehézkes lenne most hazajutnom befejeztetni. A srác aki fogadott, megértő volté s kedves is. Mondta feküdjek le az ágyra, vegyem le a felsőmet, a melltartómat vegyem le, a pólómmal eltakarhatom a melleimet ha gondolom, de azt a részt hagyjam szabadon. Úgy is tettem ahogyan kérte a srác. Levettem a pólómat, a melltartómat, lefeküdtem az ágyra, letakartam a melleimet. Ő odaült mellém és kezdte is a dolgát.
Mivel csak színezni kellett, 1 óra alatt végeztünk is az egésszel. Lefertőtlenítette és le is ragasztotta.
Visszaöltöztem, kifizettem a srác munkáját, majd elindultam vissza a szállodába.
- Te meg merre voltál? Téged kerestünk! - fakadt ki Logan mikor kiléptem az emeletünkön a liftből.
- A városban voltam. Tudtommal szabad délutánunk van és oda megyünk amerre akarunk. - válaszoltam kérdésére, közben elsétáltam mellette.
- Testőr nélkül voltál? És ha találkozol rengeteg rajongóval, akkor mi van? - jött utánam.
- Ne hülyéskedj már. Tudok vigyázni magamra, rendben? - kérdeztem, majd végigsimítottam az arcán, aztán bementem a szobámba.
A nap hátralévő részében, csak feküdtem az ágyamon, a laptopommal az ölembe és filmet néztem, vagy Lizzy-vel beszélgettem, a híreket néztem meg ilyesmi. Louis-al is tudtam beszélni skype-n pár percet, mert próba közben voltak és nem engedték beszélni őt. Se a fiúk, se a menedzsere. Ki nem állhatom azt a palit.
Fél 12-kor álmosan kapcsoltam ki a laptopomat és kapcsoltam le a kislámpámat, majd aludni tértem.

Figyelem minden Bloggernek!!!

Sziasztok!

Ez nem a szokásos rész, de nagyon fontos mindenkinek, aki bármilyen blogra fel van iratkozva, vagy saját blogja van! 

A lényeg az, hogy a Google Reader meg fog szűnni, nem fogod látni a blogoknak a frissítéseit, amikre fel vagy iratkozva, és a saját blogodon pedig el fogod veszíteni a rendszeres olvasókat. 

Szóval, ha szeretnél megoldást találni erre a frissítésre, akkor olvasd ezt el, Diana Brunwin blogjáról másoltam át ezt a tájékoztatót, amit Ő írt. 

"Bizonyára a blogspot ezen rész - a design készítő, fanfic író - nem igazán értesült erről az "eseményről". Csak páran tudnak róla nekem is a nővérem szólt, mivel ő egy teljesen más műfajba blogol, de ez most teljesen mindegy. Bizonyára fogalmatok sincs, hogy mi az a Google Reader, mert én se tudtam először.
Mi az a Google Reader?
Mindennap fellépsz a blogspot fiókodba, s megnézed milyen friss bejegyzések kerültek fel más-más blogra. Ezt jelenti a Google Reader, ami behozza a friss bejegyzéseket, hogy ne kelljen mindig, folyamatosan nézned az adott blogod. Nos, ez fog megszűnni. TEHÁT EZ[KÉP]

Akkor mi lesz? Mindennap sorba meg kell néznem a blogokat?
Nem, nem kell! Van egy olyan oldal, ahova ha beregisztrálsz minden blogod bekerül, amit követsz és úgy fogod OTT(!) azon az oldalon látni, mintha blogspoton lennél. De, csak is látni fogod. Ott tudomásom szerint nem írhatsz bejegyzést a blogodra(bloglovinon), csak látod a friss bejegyzéseket. Ugyan úgy berakhatod a saját blogodat is, de csak azt látod ott, hogy kiköveti ott bloglovinon.Tehát blogspoton felrakod az új részt és bloglovinon látják.

Tehát körülbelül három hét múlva már nem fogod blogspoton látni a friss bejegyzéseket tudomásom szerint.

Mi az a "bloglovin"?Az említett oldal, melynek segítségével láthatod kedvenc blogjaid legújabb bejegyzéseit.

BLOGLOVIN LINK!


Megkérlek titeket, hogy minél több emberhez juttassátok le ezt a leírást. Akár linkeld valahova ezt a bejegyzést, vagy ilyesmik. FONTOS LENNE!

Ha kérdésed van írj kommentárba!:)

PONTOSÍTOK!
A feliratkozók is eltűnnek magyar idő szerint július 1.-jén "

Szóval ennyi lenne, én ma megcsináltam magamnak ez a Bloglovin'-os oldalt, képekkel illusztrálom lentebb, hogy mi is a teendő.

!! ITT !!

tudod követni ezt a blogomat és mellette a többi kettőt is!

Na, és most megpróbálom leírni, mit kell csináltok, hogy működjön a dolog.

1., Beregisztráltok Bloglovin-ra
Ahol az van írva, hogy 'Full name' oda azt a nevet adjátok meg, amivel ide, blogspotra vagytok beregisztrálva, mert az fog látszani

2., 

Ha követni akarsz egy blogot, látni akarod a frissítéseit, akkor fontos, hogy menj rá, hogy 'Follow' !

A képekkel illusztrált segítséget, Noricii-tól másoltam le, hogy nekem ne kelljen még egyszer lefényképezni megint és leírogatni!  A következő részt, Hétfőn fogom hozni  du. valamikor!! 

xoxo Lena

32. fejezet

Egy normális nap

Sziasztok! Meghoztam a következő részt! Mint látjátok, a blog külseje, kissé megváltozott. Próbálkoztam, ahogy tőlem tellett. Tudom nem lett valami jó, de ennyi tellett tőlem.  Nem nagyon örülök, hogy nem komizott senki sem, de látom ,hogy szavaztatok azért.
Ezt a blogot nemsokára befejezem, viszont már ott van a másik blogom is, amit lehet olvasni és kommentelni.
Jobb oldalt megtaláljátok a linkjét.  A következő részt, csak jövőhéten hozom, ugyanis most van az utolsó hát a suliban és mindenki most irattat mindenből és nem győzök tanulni. Hétvégén meg az osztályommal lesz ilyen főzőcske.


Zayn-t láttam ott egy idegen lánnyal, aki nem Perrie volt.  A közeli gyors kajáldásból jöttek kifelé. Zayn-en volt egy baseball sapka, ami a fejébe volt húzva és a cipőjét tanulmányozta.

Neki nem a fiúkkal kellene lennie? És ki ez a csaj mellette? Nem értem én ezeket a dolgokat. Megvártam, hogy elmenjenek, aztán bementem a stúdióba.   Ez  eléggé fura volt nekem. Majd rákérdezek már a fiúknál.
Belépve, mosolyogva köszönt a pultos Katy. Mosolyogva köszöntöttem én is őt, majd felmentem a 7. emeletre, ahol vagyunk most.
Ma nem vettünk fel dalokat, csak megbeszéltünk pár dolgot. Jövőhéten kezdek egy kisebb koncert körutat. Csak a közeli országokba fogok ellátogatni. Jövőre viszont csinálok egy  egész nagy turnét. Már alig várom.
A legjobban viszont azt várom most, hogy a fiúk hazajöjjenek, mehessünk Louis unokatesója esküvőjére és egy kicsit végre együtt lehessünk.  És nemsokára  3 évesek leszünk. Pont az esküvő után  1 héttel.
Olyan délután fél 1 körül végeztem. Hazafelé menet beültem egy gyorskajáldásba és megebédeltem.
Bár megint nem tudom mi a fene van velem, mert kéretem egy közepes méretű gyros tálat és alig ettem valamit belőle. Becsomagoltattam és elindultam haza. Fél 3 óra volt, hogy hazaértem.  Még Lizz nem volt itthon. Éppen hogy lepakoltam a konyhában, csörgött a telefonom. Ismeretlen szám volt az.
- Igen tessék, itt Isabella Miller beszél! - vettem fel a telefont
- Szia Kicsim, Lou vagyok! - szólt bele szerelmem a túlsó vonalról
- Uram Isten! De jó hallani a hangodat! - mondtam, közben a nappaliba mentem és lefeküdtem a kanapén.
- A tiédet is! - hallottam, hogy mosolyog közben  - Mesélj mi újság van otthon és veled? - kérdezte
- Itthon semmi érdekes. Vagyis egy dolog igen! Ma reggel mikor mentem a stúdióba, láttam  Zayn-t egy idegen csajjal. Neki nem veletek kellene lennie? És mi van Pezz-el? - kérdeztem  - Egyébként velem sincsen semmi sem. - mondtam
-  Te nem tudod, hogy szakítottak egymással? Még apud temetése után! - válaszolt kérdéseimre
- Nem tudtam képzeld! Ki sem mozdultam itthonról abban az időszakban. - mondtam kissé mérgesen  - Szegény Pezz, most biztosan nagyon ki van! - mondtam lekonyult szájjal
- Hát nem tudom! De lehet csak szünetet tartanak vagy én nem tudom mi van velük. Nem mond egyikük sem semmit sem. - sóhajtott a végén egyet
Még majdnem vagy 2 óra hosszát beszélgettünk mindenféléről, ami az eszünkbe jutott éppen. Kicsit drága lesz a számla, de nem bántam.  Lizz is már hazaérkezett idő közben. Megmelegítette a kaját amit hazahoztam, majd leült mellém a kanapéra és bekapcsoltuk a tv-t meg közben beszélgettünk.
Neki is lesz egy kisebb koncertkörút mint nekem is. Csak neki hamarabb kezdődik mint nekem, szóval nem nagyon leszünk itthon.
Azt mondta, hogy ma lett kész az egyik új klipje, aminek a zenéje meg van egy ideje. Ma került fel a hivatalos YouTube oldalára. Egy duett egy sráccal. Szerintem nagyon jó lett. Mint a szám, mint a klip is.

Ezek után, még beszélgettünk egy darabig, majd elköszöntünk egymástól és mindenki felment a szobájába.
Letusoltam, felvettem a pizsamámat, befeküdtem az ágyamba és próbáltam aludni.